Reboot in Exteria (Nyitott) [16+]

Lehet hogy hiányozna, bár elszoktam az ilyesfajta kommunikációktól, éppen ezért újdonság ,hogy valaki ennyit járatja a száját mellettem....arról pedig ,hogy elválaszthatatlanok lennénk....
*Hosszan megnézte ,majd összevonta a szemöldökét.*
Vannak kétségeim....
Ugyan...írj annak akinek valóban akarsz. *legyintett.*

Remek, akkor viszont nem kell vissza fognom magam.
*Nézett előre, s csak akkor emelte ismételten rá a szemeit, amint az ajánlat jött. Hosszan elgondolkodott s a villával túrta csak meg az ételt.*
Nem is tudom..... Biztos jó lenne, de nem tudom ,hogyan lesz munkám a következő időben. Majd...küldj egy üzenetett ha a közelben lesznek,...és meggondolom.

Kedves.....
*Vigyorodott el felvonva a szemöldökét ,majd komolyabban elgondolkodott az ajánlaton...habár nem pont abból az indíttatásból ,amit Jester gondolhatott.*
És ha oda hívsz, nem tartasz attól ,hogy elfogok valakit, akin vérdíj van ? *pillant rá.*

*Nyugodtan, illedelmesen evett. Ezért pont nem tekintett a másikra, mégis, ahogyan egymással szemben voltak s ettek, elég furán nézhetett ki egy idegennek. A végén megtörölte a száját egy szalvétával, majd morogva nyúlt át az asztal fölött és megtörölte a másik arcát.*
Ha úgy eszel ,mint egy disznó, akkor úgy is fogsz kinézni.
Igen, ebben egyetértek. Este nem túl szerencsés bent lenni.

Na..nem is olyan rossz. Gyakorold még és menni fog.
Hogy mit ? Nem akarod tudni.... *mosolyodott halványan el ,majd megvonta a vállait.*
Azt ,hogy talán segítek neked.

Elszoktál? Akkor éppen itt az ideje visszaszokni. Tudok is rá egy jó embert, aki mellett könnyen szokhatnád... * Mutat itt két kézzel is magára, miközben felnevet. * Írnék neki... csak inkább beszélgetek vele szóban, ha már itt ül velem szemben. * Egyik oldalra biccenti a fejét, utána pedig a másikra. * Mielőtt azt feltételeznéd rólam, hogy valami mániákus perverz vagyok, aki mindenkit megpróbál elcsábítani... csak komornak látszol, és kötelességem egy kicsit kizökkenteni. Plusz! Szeretek ismerkedni és te nagyon is kellemes társaságnak számítasz. Még nem próbáltál meg leütni.

* Bólint. * Írni fogok... vagy megkereslek. Nem sokan mászkálnak a környéken ilyen kinézettel, szóval nem lesz éppen nehéz dolgom. Legalábbis gondolom.

Hmm, ha megpróbálsz elfogni valakit... az első sorból fogom végignézni, miközben pattogatott kukoricát majszolok, és néha bekiabálok neked vagy az ellenfelednek, mert szurkolok. Nem hiszem, hogy bárki is olyan könnyen adná magát, szóval biztosan meg kellene küzdened a "trófeáért". 

* Először meglepődik, amikor a szalvéta az arca felé közelít, majd behunyja a szemét. * Még szerencse, hogy vigyáznak rám. Hmm, ezért cserébe neked adom az összes epres fánkot, láttam ízlik... Holnap is ugyanilyen finom marad, szóval tedd el nyugodtan. 

Naaa... mondd el, légyszi-légyszi! * Próbálja kiszedni belőle a választ, sűrű, kérlelőnek szánt pislogás kíséretében. Amikor megkapja a választ, elvigyorodik. * A végén te leszel a tanárom... Csak ne adj túl sok házit, szokásom kihagyni.

Pedig kezdett megfordulni a fejemben ,hogy az vagy....de akkor ezt a feltevést csupán későbbre halasztom.
*Sóhajtott egy kicsit ,majd halvány mosollyal figyelte a próbálkozását. Be kellet vallania ,hogy ritkán látott ilyesmit. Magában elfojt egy kis nevetést a mondatai végére.*
Hát...már gondolkodtam rajta....csak még nem adtál okot rá.
*Azzal egy kis mosollyal iszik bele a forró csokiba.*

HA a környéken leszek. Ne feledd, hogy általában munkám is van. Nem biztos ,hogy megtalálsz.....
*Azt csak azért sem említi ,hogy mivel barátok lettek,elvileg látják, merre megy a másik a keresés eszközzel. Ha tudja jó, ha éppen nem jut az eszébe.... hadd szenvedjen egy kicsit.
Felsóhajt. Nagyon is jólesik neki a forró ital a kinti eső után. Lassan végre érezte ,hogy már nem fázik.
Sőt a végtagjait is kezdte érezni.*

Nem is kell ,hogy adja magát. Elg lesz ,ha nekem sikerül elfognom... bár azért annyira örült nem vagyok ,hogy rátámadjak a TI helyeteken valakire, míg TI is ott vagytok. ha te nem is támadnál rám...más megtenné helyetted.
Ennyire csak össze tartotok ti is.

Nem azért tettem...de elfogadom.
*Hajtotta össze a szalvétát azzal, félre is rakta.* Csupán tényleg úgy ettél... és engem zavart....
*Mondta ki őszintén azzal hosszan pillantott rá. Elgondolkodott.*
Hm...még mindig úgy gondolom ,hogy tökéletesen illik a bohóc..vagy a Jester név rád...

Ajajaj.. ne fenyegess... áldás helyett átok lenne!
*Vonta el kezeit azzal megitta a maradék italt.*
Nem is adnék házit! Úgysem csinálnád meg! Feleslegesen dolgoznék...de
.... amikor legközelebb találkozunk... jöjj rá arra ,hogy ez mit jelent.
*Mosolyodik el halványan.*
Nǐ zài liǎng gè xīngqí. / 你在两个星期。 (Találkozzunk két hét múlva.)

Csupán halasztod? Hmm, ha mindent mellre szívnék, akkor már az E-s kosárnál tartanék minimum. * Elgondolkozva megvakarja az állát. * Nem adtam okot... és mi lenne az ok? Igazából szerintem kifejezetten jófej vagyok. Már pár órája együtt lófrálunk és még nem próbáltalak meglopni, bedarálni, felbosszantani... hogy csak az alapokat említsem.

Hááát, ha valakit nagyon meg akarok találni, akkor azt meg is fogom. * Büszkén kihúzza magát. * Ismerem a környék összes hóhányóját, hamarabb tudják, hogy ásítani fogok, mint én magam... Jó, néha becsúszik egy-két gikszer, ahogyan a példa is mutatta... * Hasonlóan mohón kezdi kortyolni a forrócsokit, mint ahogyan a húst ette. * Ez isteni! Akárhányszor idejövök, mindig rádöbbenek, hogy ő csinálja a legjobban... Legalábbis az ismerőseim közül. Egyik sem főzőzseni...

Őőőő... lássuk csak. Nem. Legalábbis még nem igazán láttam annyira összetartani a haverokon kívül másokat. Tudjuk a másikról, hogy elég kemény, ha bekerült... tehát nem nagyon avatkozunk közbe. A saját becsületéért harcol, ha megküzdenek vele, felesleges lenne belepofátlankodni és ellopni a dicsőség a győzelemben... Mondjuk akadnak olyanok, akik bandáznak és úgy támadnak, de azok inkább a kisebb szinteken.

Jöjjek rá?! * Fakad ki meglepetten. * Na várj... ez így csalás lenne. Legalább írd le nekem a mondatot, hogy tudjak rajta gondolkozni. * Gondolatban már azon filozofál, hogy van-e olyan ismerőse, aki beszéli a nyelvet és még rá is tudja venni arra, hogy segítsen neki. *

*Halkan felsóhajtott s összevonta a szemöldökét, de nem tekintett rá különösképpen.*
Látod... most magadra vetted, pedig kivételesen...nem gondoltam komolyan azt amit mondtam!
Szép is lett volna ,ha bármelyiket is megpróbálod!
*Fonta össze a karjait kicsit komorabban.*

Sejtettem ,hogy a másik utat választod..
*Mosolyodott végül el s rábólintott a szavaira. Ebben igazat kellet adnia. Ténylegesen ,hosszú idő után, ez volt a legfinomabb ital, amit valaha ivott.*
Lehet...hogy többször ide jövök ezért...

Szóval kisebb szinteken ? És...vannak olyan erősek ,mint ti.. vagy alapjáraton ők a kisebb szintűek akik a még gyengébbeket használják így ki?
Nem túl kellemes... őket kellene elfognunk..leginkább....
*Sóhajtott ,majd inkább ismételten ivott az italból.*
De...ne is menjünk ebbe vissza. Nem lenne túl kellemes téma!

Rendben....
*Gondolkodik el majd a kellék tárából elővesz tollat ,meg papírt s leírja neki ismételten. Először kanjikkal ,csak hogy megviccelje ,majd oda írja átírással is ,hogy azért adjon neki lehetőséget a megoldásra.*
Tessék..... csak nyugodtan.... és..akkor, a vendéged voltam végülis, igaz?

Igen, szörnyen magamra vettem... Ennyire még életemben nem sértettek meg! * Mondja drámaian, majd felnevet. * Nehogy komolyan vedd, csak szórakozok. Ennél egy icipicit több kell ahhoz, hogy én megsértődjek... Most miért? Másokat bosszantani szerintem kifejezetten jó muri. Például a kedvenc őrömet, vaaaaaaaaaagy... vagy valamelyik mogorva céhtársat, éhes ragadozót...

Másik utat? A keresőt nem szeretem... úgy nincs benne semmi élvezet, semmi vicces. Ha már játszok, akkor legyen valóban játék, kell egy kicsi kihívás... kivéve, ha nagyon sietek. Ha csak célirányosan mennék, rengeteg dolgot kihagynék: új küldetéseket, fajin lootokat és dropokat... Meg a remetét. Tényleg, vele találkoztál már? Tanít néhány titkos technikát, de eddig nem tudtam rávenni, hogy elárulja nekem bármelyiket is...

* Elvigyorodik. * Ha jössz, akkor írj rám... jövök veled. Egyedül nem olyan finom a forrócsoki sem. * Megvakarja a feje búbját. * Hmm, ők is kisebb szintűek. A "nagyok" nem igazán vesződnek azzal, hogy jóval gyengébbeket gyaluljanak le, mert nem jár értük sok bónusz. Csak számok lennének, de azért pedig nem jár semmi, legalábbis nem tudok róla, hogy lenne nyeremény. Igazából én is csak szóbeszédből ismerem az "ottani világot", mert magasabb szinteken mozgok, plusz a feladataim kicsit más kategóriába tartoznak.

* Elfogadja az írást, először már épp kifakadna, hogy nem fair, amikor megkapja a másik írásmódot is. * Hmm, ezzel elleszek egy darabig... * Dünnyögi. * Jah, a vendégem voltál. Hé, Naimei... kösz a mókát, jól szórakoztam. * Vigyorog rá. *

Ahhh... csak meg ne égesd magad hamarosan. Minden jónak vége egyszer....
*Elmosolyodott egy apró sóhajjal.*
Kíváncsi lennék ,hogy általában milyen reakciókat váltasz ki másokból. Bizonyosan nagyon érdekesek....

Én csak azt mondtam, hogy bizonyos helyzetekben amikor nincs elég időd arra ,hogy kutakodj, sokkal egyszerűbb módszerek is vannak.
*Bólintott hosszan ,majd elmosolyodott és hátradőlt kicsit .*
Remetét ? *vonta fel a szemöldökét ,majd elmosolyodott karba font karral.* Neeeem ?
Hát lehet nem olyan oldalról közelítetted meg ahonnan kellene. Igen találkoztam vele, sőt beszéltem is már vele többször is. Habár én még nem kértem arra meg, hogy tanítson.
Majd máskor megpróbálom.

Még a végén mindkettőnket fülön csípik, hogy miért találkozgatunk olyan sokat egymással...
*Rázta meg a fejét kedvesen.* Ne érts félre... talán jobb is ,hogy azért nem találkozunk állandóan. Habár...be kell vallanom ,hogy .... azért jót mulattam veled....
*Bólintott sóhajtva ,majd félre tolta az üres poharat.*
Akkor én jobban ismerem.

*Lassan feláll s elmosolyodik hosszan mialatt vissza pillant rá. Most végre normálisan mosolyog, látszik ,hogy tényleg örült.*
Köszönöm a mai napot Jester... élvezetes volt.
*Indult el, majd hamarosan kiért. Csak az ajtó csukódása jelezte ,hogy Naimei elment, ám hamarosan csipogott Jester üzenet jelzője.*

"Naimei


Fejtsd meg amit írtam. Ha sikerül, akkor meg van a következő lépés.
UI: Ha még egyszer csensz az őrtől...be árulak!~"

*Ahogyan ment az úton, halványan elmosolyodott ,majd eltüntette az üzenet jelzőt. Halkan sóhajtott ,s amint elég messze ért, észre vette ,hogy van ott valaki. Egy pillanatra elkomorodott ,majd tovább indult, most már komolyabban.*
Észrevettelek....
- Tovább időztél. Aggódtam.
Szükségtelen volt..a férfi nem jelent ott meg.
- Ő nem....de más igen.
A srác szeszélyes, de nem rossz.
- Naimei....
Menjünk.

* Miután elköszöntek és a lány távozik, Jester még beül a pult elé, hogy kikérdezze a fogadóst a napi friss pletykákról is hírekről. Amikor megkapja az üzenetet azonnal elolvassa, akaratlanul is vigyorog rajta. Válaszol is rá, szerencséjére mindig is gyorsan írt, így pusztán 1-2 perc telik el, mire elküldi. *

A következő lépést? Kaptam már érdekes rejtvényt, de ez kifejezetten tetszik. 
Rettegek tőle, hogy beárulsz... kocognak a térdeim a félelemtől.


Aláírás:  


* Nem tölt utána túl sok időt a város utcáin, inkább visszatér a szállására, és elnyúlik a megvetett ágyon. Mosolyogva gondol vissza a nap történéseire, mielőtt lepihenne. Másnap reggel ébresztik, kirángatják a takaró alól, hogy induljon útnak még időben a célpont után. *

*Alig ment pár métert amikor megérkezett a válasz. Hirtelen rezzent meg s halkan sóhajtott fel. Észrevette magán fél szemmel is,hogy a lovag követi mindent mozdulatát, így éppenséggel nem nézte meg az üzenetét. Halkan sóhajtva ment vele tovább.
Az úton nem sokat beszéltek, mivel úgy tűnt a férfi tiszteletben tartja a lány csendjét, míg a lány a gondolataiban volt elmerülve. Elég sokat mentek, a város egy teljesen más kerületében lévő szállóhoz, ahol éppen foglaltak szobát. Amint az emeletre értek a lovag még egyszer próbálkozott.*
- Azzal nincs semmi baj ,ha végre kicsit kimozdulsz a komfort zónádból... csak félek rosszt személyt találtál rá. Emlékezz rá ,hogy....
*Kezdte de a lány leintette a kezével, így nem fejezte be. Naimei komolyan nézett maga elé ,majd az ajtóra vetült a pillantása, mialatt a kilincset fogta meg.*
Nem kell kioktatnod. Pontosan tudom, hogy mit csinálok. Nem vagyunk barátok, csak összetalálkoztunk.
- És ha az sem volt véletlen. Nem tudhatod pontosan ,hogy neki mi volt a feladata...
Akkor már megölt volna...csak ketten voltunk az erdőben, esélye lehetett volna.
*Nézett rá komoran, mire a másik állta a pillantását.*
- Naimei... mostanság sok Fehér keresztes tisztet öltek meg, meg van az okuk rá ,hogy célpont legyél. Jobb lenne ha vissza mennénk.
Feladatunk van Edgar. *Halványan elmosolyodott.* Addig nem mehetek el ,míg nem találom meg a tettest. Jóéjt Ed.
*Azzal bement. A férfi még nézett utána ,majd nagyot sóhajtott. Több év volt köztük, de az évek alatt, olyan támasza volt ,mint a báty a húgának... igazából, nagyon is emlékeztette a valóságban lévő húgára. Talán ezért segített neki annak idején. Végül ő is elfoglalta a helyét.*

*A szobában a lány átöltözött, hogy kényelmesen tudjon pihenni. Megmosta az arcát a vizes tálba ,majd leült az asztalhoz, az ablak elé s megnézte az üzenetet. Elmosolyodott annak tartalmán....*
Tényleg egy bohóc....
*Kezdte ,majd elkomorodott. Edgar szavai óva intették. Biztos volt benne, hogy a mai nap, nem ő volt a célpontja Jesternek. De azt nem tudhatta ,hogy lesz e. Sóhajtva tüntette el az üzeneteket ,majd ledőlt az ágyba. A gondolatai ellenére, hamar elaludt.*


*A nap éppen csak előbújt ,narancsosra színesítve az eget, amikor a lány felpillantott. Halkan sóhajtott, mialatt megigazgatta az orránál a csuklyának az anyagját. A sötét ruhadarab melegítette és óvta a deres hajnaltól. Már nem számolta mennyi ideje lehetnek úton. Hosszan pillantott  lovagra aki kitartóan nézett előre és határozottan menetelt. Úgy tűnt ő nem fáradt el.*
- Megálljunk ?
Nem kell. Mikor érünk el a következő városba ?
- Nem sokára, reggelire oda is érünk. Váratlan volt a korán kelés...
Az...
*Motyogta maga elé s elgondolkodott. Vissza emlékezett ,hogy hajnalban , arra ébredt ,hogy nem egyedül van a szobájában. Szerencséje ,hogy felébredt. A városokban nem lehet ölni..ez a játék egy alapszabálya, de ha az ellenfél alszik, kijátszhatják és csatára hívhatják ki.... azt pedig bizonyos keretek között engedélyezi, a helytől függetlenül. Nagyon alattomos dolog...és csak nem olyan régóta próbálkoznak vele.*
Úgy tűnik előrébb jutottunk az ügyben.
- Igen... a kövérkés barátunk, aki tegnap volt az ismerősöd célpontja...erre ment. Meg kell találnunk..mielőtt minket találnak meg.

* Nagyokat ásítva hagyja maga mögött a szállását és indul el a város utcáin. Nyújtózik egy hatalmasat az ég felé, ahogy elnyújtott lépéseket tesz előre. Most egy buggyos ujjú, színes felsőt visel, egy fekete nadrágot, amelynek a bal szára keresztben csíkos, hozzá pedig fekete csizmákat visel, amelynek a szára egészen a térdéig ér. A ruhája csillag alakúra formázott gallérján minden csúcsban egy-egy kicsi, ezüstszínű csengő csüng és vidám dallammal kísérik a lépteit. *

* Tudja, hogy sietnie kell, mert ha a célpontja a börtönben van, akkor nem csak ő találhatja meg könnyedén. Lehet, hogy mások is vadásznak rá... végülis tett érte. Út közben többször, szórakozottan elolvassa Naimei esti üzenetét, próbál rájönni, hogy mi lehet a tartalma. *

* Amikor eléri a város szélét, pont elcsíp egy parasztot, aki a szekerével a földek felé indul. Int neki, és a szekér hátulján ücsörögve utazik egy darabig. Átnézi az ismerősei listáját, akiről úgy gondolja, hogy segíthet neki, annak elküldi a kínai szöveget. Végül előre mászik, és a "sofőrrel" beszélget, azaz faggatja arról, hogy tud-e valamit a legközelebbi fogdáról. *

* Nincs túl messze a következő várostól, amikor ismét gyaloglásra vált, mert elválnak az útjaik. A fák közül egy árny bontakozik ki a közelében, lassan közelít felé, lopakodva... Hirtelen csap a vállára. * 
Jester!
Áááááááááááááá... mivan? * Fakad ki, ahogy a csengői hangosan zengenek, miközben megperdül a tengelye körül.*
Olvastam az üzeneted és éppen erre jártam...
Szóóóóval, tudod a megoldást? Vendégem vagy egy fánkra, ha segítesz.
Kemény dió... találkoztál egy csíkszeművel?
Mondhatod így is... Intenzív nyelvtanfolyamot kezdtem. * Vigyorodik el. *
Oda ne add másnak a feladatot... kiderítem neked. Legkésőbb holnap este jelentkezem! Készítsd a fánkokat! * Közli, majd olyan hirtelen távozik, amilyen hirtelen megjelent. *
És még nekem mondják, hogy fura vagyok... * Mormolja. *

* A nap már magasan jár fent, amikor megközelíti a fogdát. A tető felől megy, egy kémény takarásában guggol és figyeli a lenti tömeget. Meglepetésére a célpontja úgy lép ki fogda ajtaján, mintha csak köszönni ment volna be. Elégedetlenül felszisszen és már lendül is, hogy kövesse, de odalent megpillant még két alakot... az egyikük elég ismerős a számára... *

*Naimei komoran áll, mégis határozottan. Arcáról nem lehet semmit leolvasni, tartásáról is csak annyit ,hogy tiszteletet ébreszt fel másokban. Valami hasonló van a mellette lévő lovaggal is, mégis a férfi arca sokkal nyugodtabb és, szemnek kellemesebb. Egy idegen hamarabb menne hozzá, ha kérdezne valamit, mint a nőhöz, aki láthatóan túl szigorúan fogad mindent. A kisebb tömeg félre áll, s csak figyelik az eseményeket. Erről természetesen mindenki akar tudni, hiszen, a pletykák egyes körzetekben sokat érhetnek. *

*Naimei előre lép, ők a tömegen belül tartózkodnak. Hosszan néz a férfira aki éppen kilépet a fogdából. Elkomorodik egy pillanatra.*
Remélem jól telt az éjszakád.
- Jobban is ,mint remélhettem volna. Ki gondolta volna, hogy pont az a férfi ment meg?
*Bökött ,nagy húsos ujjával a lovagra ,aki csak halványan elmosolyodott. Naimei felvonta a szemöldökét, félig hátra sandítva a férfira. Edgar úgy lépett ,hogy őt most éppen kihagyta belőle......
Halk sóhajjal emelte vissza a tekintetét, majd meglendítette a kezét, amiben hamarosan egy vas bilincs került. Közelebb lépet a férfihoz.*
A fehér keresztesek céhének nevében, a 7. szinten lévő Tireila városának közelében elkövetett bűn miatt letartoztatlak. A vádak elég alaposak, azt ajánlom gondold át mit mondasz, míg oda nem érünk.
*A varacskos képű férfi hirtelen több színnel kezdet dicsekedni a fejét. A vörösből lassan átváltott kékre szinte ,majd ismételten vörösre. Úgy tűnt nem így gondolta a dolgokat. Már éppen szólalt volna fel amikor Edgar közbeszólt.*
- Mit gondoltál, hogy megúszod ?
*Azzal lassan pillantott fel a tetők felé. Elkomorodott.*
Ne nehezítsd meg a dolgom.
*Sóhajtott Naimei.*

* Feláll a kémény mögött, az egyik kezével megtámaszkodik. Egy csepp gördül végig a homloka szélén. * Neee... nem mondjátok komolyan, hogy kap egy bilincset, dá-dá és mehet amerre akar? * Bukik ki belőle a megjegyzés, majd felnevet. * Ezt kimondtam hangosan... Ennyit az álcámról. * Tudja, hogy odalent tökéletesen hallják, így kilép a fedezékéből. * Üdvözletem, ó dicső lovag, szép a ruhád... hol a lovad?

* Könnyed mozdulattal ugrik le az utcára, a talpa mellett kisebb porfelhő szökken a levegőbe, miközben felegyenesedik. * Hülye húzás, hogy csak így felfedem magam, de azt hiszem, akad egy-két dolog, amit meg kellene beszélnünk... * Mondja oldalra biccentett fejjel, szélesen mosolyogva, habár a tekintete most nem vigyorog a vonásaival. * Az a muksó ott a csini karpercekkel annyi lóvét ér, amiből egy fél várost simán felhúzhattok. És... történetesen ismerek valakit, aki egy hete koslat utána, mert egy nagyon vidám megbízó neki ígérte a jutalmat... Tehát: Adjátok át, sétáljatok el, mintha mi sem történt volna és mindenki boldog lesz... * Miközben beszél, gazdagon gesztikulál, hogy még inkább kiemelhesse a dolgot. *

Nem személyes... * Mondja Naimeire pillantva. * Ne vedd magadra, kár lenne vele elszúrni a napot. Szóval? Mi a válaszotok? * Nem számít arra, hogy egyszerűen megkapja a prédáját, aki Jester felbukkanása óta a lila és paprikapiros árnyalat keverékéből kezd átmenni a hamuszürkébe. * Az igazat megvallva, nem szeretnék érte megküzdeni. Nem mintha tartanék tőletek, csak nem akarom egyikőtöket sem megölni plusz! utálok megsérülni...

- Nem túl messze, és te hol hagytad a lantod s királyod?
*Naimei egy pillanatra megrezzent az ismerős hangtól ,majd hirtelen pillant az akkor már egy szintbe lévő sráccal. Hosszan nézi ,majd megkeményíti a vonásait.*
Természetesen nem fogjuk elengedni. Nem tudom ,honnan vetted ezt, csupán nem öljük meg. Szabad akkor sem lehet.
*Nézte hosszan ,hogyan gesztikulál a másik. Látta rajta nagyon is ,hogy nem örül a dolognak, sőt...de pont ugyan ez volt leolvasható a lány arcáról is. Rácsapta a bilincseket a pasasra akinek figyelmét Jester megjelenése nagyon is lekötötte ,majd mialatt fogta, elé lépett s hosszan nézett az ideiglenes bohócra.*
Biztos vagyok benne ,hogy megérdemelné amit tőled kapna...
- Naimei!
De ,mint a Fehér keresztesek tagjai, nem adhatjuk át neked. Ez elvi kérdés, nem pedig más, ne vedd magadra.

*Az emberek hirtelen kezdtek zsongni. Ritkán láthattak ilyen érdekes dolgot, legalábbis ami így kezdődött volna. Habár nem mentek közel, de tartották a tisztes távolságot.
Naimei megfordult ,majd lassú léptekkel indult el, rángatva maga után a kétségbeesett férfit.*
Városban nem ölhetsz meg minket Jester. Mellesleg...én is koslatok azóta utána.
*Edgar csendben s nyugodtan, mégis hosszan nézte a srácot, figyelt minden apró mozdulatára, hátha szüksége lenne a társának a segítségére.*

Nem minden udvari bolond a lant mestere... míg az egyik hangszeren játszik, a másik viccet mondd. És mondd csak, jó lovagom, tudtad, hogy gyakran a bohóc végezte el a piszkos munkát az udvarban? Megmérgezni a zsarnok királynőt, eltenni lábalól a szemtelen szobalányt... vagy végképp szemtelenné tenni, miután megleste őfelségét a szeretőjével... Néha több rejlik a vidám figurában, mint a marcona páncél alatt. * Közli vigyorogva. * De a sztereotípiákat félretéve, egyetlen királyom van. A nevető Hold.

Szóval nem engeditek el... Az életfogytig tartó fogság sokkal kegyetlenebb, mint egy gyors és fájdalommentes halál, remélem tudtok róla. Reggeltől estig a tömlöcben sínylődni, nézni, ahogy a rácsok között bekúszik egy kevés fény, amely lassan az őrületbe kerget. Ott van a szabadság, olyan közel, hogy szinte tapinthatod, mégsem lehet a tiéd... A legtöbben beleőrülnek és az őrültek, mint tudjuk, sokkal könnyebben gyilkolnak. Tehát: ha ezt a csókát becsukjátok, még inkább arra buzdítjátok, ha egy véletlenül folytán kijut, akkor daráljon be mindent, amit lát... * Fejti ki a saját színpadias stílusában a véleményét. *

Elvégzem helyettetek a piszkos munkát... visszavihettek egy bizonyítékot arról, hogy találkoztatok vele, de már nem él. Elviszem a balhét, mert úgyis én csapom le. Mindenki megkapja, ami a legjobb neki... Még így sem szimpatikus? Gondoltam... * Lemondóan felsóhajt. *

* Elindul velük, mintha csak hívták volna. * Ne nézzetek rám ilyen csúnyán, nem fogok támadni... Amíg nem adtok rá okot. Tulajdonképpen, hova is megyünk? * Kérdez rá kuncogva, mintha már eldöntötte volna, hogy velük tart.*

- Ha így állítod be ,akkor még inkább érthető miért ezt a maskarát választottad. Habár első pillantásra elégé különböző hatást kelt az emberben a vörös indikátorod és az öltözeted. Sokkal jobban hasonlítasz te egy örültre, mint sem ez az alak.
*Azzal féloldalasan intett a súlyos férfi felé, aki annál még súlyosabb léptekkel haladt Naimei mögött. Edgar lassan a lányra pillantott ismételten ,mialatt hallgatta Jester újabb érveléseit. Komoran ment, mégis nyugodtabban így is ,mint a lány. Nagyon jól tudta ,hogy , habár társa nem mutatja ki, mégis sokkal mélyebben érintik meg azok a szavak amiket most a másiktól hall. Már éppen megszólalt volna Jester felé ,amikor a lány tette meg.*
Ha most elengedjük ugyan úgy ölni fog, pedig még nem is őrült. Így megelőzhetjük a további gyilkosságokat. Ha... valóban megtörténne az amit mondasz, hidd el nem sokáig maradna a helyén. Mellesleg... amíg én figyelek rá addig nem fog szabadulni, lényegtelen ,hogy megjavul e vagy sem. A fehér keresztesek elhiszik, hogy ha itt életet veszel, azt elveszed a valóságtól is. Így inkább kihagyjuk ezt a fajta lehetőséget.
*Rántott egyet a férfin aki majdnem megbotlott. Ezután ökölbe szorította a kezeit.*
- Tetteiért vállalnia kell a büntetést. A halál túl kegyes lenne.

*Jester az ajánlatra ,csak két felvont szemöldökű pillantást kapott, láthatóan ellentétes véleménnyel.*

- Mi leszállítjuk a foglyot a bíróságra ,majd a tömlöcbe. TE, nem tudom, de valószínűleg ellentétes irányba.
*Naimei most nem szólalt meg...csak komoran pillantott előre.*

Őrült vagy nem őrült... a lényeg, hogy ennek valaki valamikor örült vagy pont emiatt őrült. Nem vagyok bolond, pusztán az én valóságom egy kicsit eltér az átlagostól. * Halkan, lemondóan felsóhajt, látszatra úgy tűnik, hogy elfogadja Naimei döntését. A lánnyal sokkal inkább hajlandó egyezkedni, mint a lovaggal. * Legyen-legyen... de azért még lógtok nekem eggyel. Plusz: most hagyom futni, de nem teszek le róla teljesen. Még le fogok csapni rá, ekkora összeget nem hagyok úszni. Nem tudom, mikor... de teljesíteni fogom. * Jelenti ki kerek perec. *

Hmm? Csak így lepasszolnátok? Ne máááár... Van nálam bonbon, nagyon finom! Enyhén alkoholos krém, de csak az íze, van gyümölcsös, kakaós, mandulás... Ez nem elég ok, hogy útitársak legyünk? Nem mérgezett egyik sem. Légysziiiiiiiiii... utálok egyedül menni, mert irtó módon unalmas... Semmi trükk, semmi támadás, csak szimplán mellettetek kutyagolok. Azért ez szerintem sokkal jobb ajánlat, mint a másik. Ha pedig megállunk, készíthetek teát is, akad pár finom a tarsolyomban...

* A tekintete most nem olyan komoly vagy gyilkolásra kész, inkább csak érdeklődő és vidám. Felvillanyozta a helyzet, hogy esetleg társaságot szerezhet... és mellesleg engedély nélkül is valószínűleg velük fog tartani. *

*Edgar most úgy tűnt egy kicsit rájuk hagyja a dolgot, habár még azért rajta tartotta a másikon a szemeit. Mégis, már előre látható volt ,hogy nem fog jelenleg támadni, főleg mert nem is tudna a városon belül. Csak nézte egy ideig, hosszan ,majd inkább előrébb lépett. Úgy tűnt ő nem fog dűlőre jutni a bohóc gyilkossal szemben, így jobbnak vélte ,ha ezt Naimei-re hagyja...és ha szükséges lenne, majd közbelép ő is. Ahogyan előrelépett, kezével átvette a lánytól a bilincset ,majd maga elé húzta a pasast és kicsit meglökdöste ,hogy menjen előrébb.*

*Naimei társára pillantott ,majd kedvtelenül, de hagyta ,hogy előrébb menjen a férfival. Lassan pillantott vissza a másikra, mivel az kitartóan követte őket. Karba fonta a kezeit... nem így akart ismételten találkozni vele.*
Figyelj Jester. Ha kiszabadul majd elfoghatod, de jelenleg a mi hatáskörünkbe tartózik, ezért nem szeretném ha beleütnéd az orrod....
*Sóhajtva pillantott felé.*
Jester...
*Kezdte de meghallotta a másik szó áradatát. Nem mintha elfogadott volna most tőle bármit is, mégis összevonta a szemöldökét. Összenézett a lovaggal, végül felsóhajtott.*
- Ha nyugton marad felőlem maradhat. Legalábbis míg a városba nem érünk. Ha csak nem akart az egész céh nagy részéve találkozni.
Inkább csak a városig...
*Pillantott még egyszer rá a srácra. Hosszan gondolkodott.... kíváncsi volt..tud e.. a másik dologról.*
Hallottál róla,hogy hajnalban majdnem leégett egy fogadó ?

Jó-jó-jó, kisasszony, vettem az adást... Nem fogok beledurrogni a melótokba, amit normál körülmények között nem tennék meg, de... mivel te kéred. * Kacsint rá a végén, habár szokása szerint csak viccelődik. Normál körülmények között megvárná, amíg kiérnek a városból valami kihaltabb helyre és újra feltenné a kérdést. Vagy trükközne, vagy végső esetben megölné őket, esetleg mozgásképtelenné tenné egy időre, hogy viszonylag csendben és nyugodtan tudhassa le a melót. Még elvihetne belőle egy ujjat vagy kézfejet bizonyítéknak, de nem szeret csalni... legalábbis ilyen helyzetekben nem, mert úgyis hamarosan kiderülne. A megbízójának mindenhol van szeme és füle... Valószínűleg már azt is tudja, hogy éppen két keresztessel sétál... keresztessel, de nem pókkal. Az utóbbit ő teszi hozzá gondolatban, ami szemmel láthatóan meg is vigyorogtatja. *

Akkor legyen a város... Majd elkullogok csendes magányomban... árván... elhagyatottan... mély magányba burkolózva. * Közli mindezt drámaian, megjátszva még hüppögve is hozzá. A színjáték abban a pillanatban abbamarad, amikor Naimei a fogadót említi. * Hmm? Komoly? * Megvakarja a tarkóját és hangosan felsóhajt. * Nem, még nem hallottam róla... Igazából reggel kirúgtak az ágyamból, és azóta azt a pasast kergetem... feleslegesen. * A végét némi rosszallással mondja ki, de már csak játékból hangsúlyozza ki ennyire a helyzetet. Vajon ha nem Naimei lenne ott, valóban megtámadná őket az első adandó alkalommal? *

Melyik fogadó? Már tudják, hogyan történt?

*Halkan felsóhajtott ahogyan az előttük sétáló párosra pillantott. nagyon jól tudta ,hogy Edgar mindent hall és mindenre figyel. Erre zavartan elmosolyodott maga elé, s csak ezután pillantott át Jesterre. Tudta ,hogy csak szórakozik, s megpróbálta a távolságot tartani, mivel jelenleg, Edgar szavaival élve "mindenki gyanús" , mégis elmosolyodott felé, parányi fáradtsággal vegyített kedvességgel ,ami ritka tőle.*
Köszönöm.
*Ezután hagyja kicsit csendben. Tegnap úgy tűnt elégé kibeszélte magát,s ahhoz viszont Naimei volt fáradt ,hogy ma társalogjon. Az erejét inkább a feladatra összpontosította. Amint elérik a várost pihenhet. A bázis falai között nem kell figyelnie semmire.*

Jajj ugyan már Jester.
*Sóhajtott megforgatva a szemeit a drámai pillanat hatására. Nem nyűgözte őt le elégé, úgy tűnt.*
Nem hiszem ,hogy nem lenne más feladatod és itatnád az egereket ,csak mert nincs társaságod.
*Most kicsit keményebben válaszolt. Úgy tűnt a bizalmatlanság elégé változtatta a kedélyét, hogy éppen hogyan szólaljon meg a másikkal szemben. Edgar erre kicsit hátra sandított, de nem engedte el kicsit sem a vezetett férfit.*
- Hidd el a te érdekedben mondja.

*Naimei csak megrázta a fejét, de most a lovag szólalt inkább meg.*
- Nem pontosan, de az biztos ,hogy direkt gyújtogattak. Úgy tűnt kerestek valakit, vagy valakiket. Egy kisebb csapat már intézkedik az ügyben. Szomorú ,hogy már a városban sem hagyják békén a játékost.

Ami ezt illeti, tényleg nincs nagyon más feladatom... azaz van, de azokhoz nincs kedvem... Unalmasak, fárasztóak, monotonok és nem nekem való. Az én asztalom az akció, a dráma, a pörgés... és a móka. * A végére felvillant egy 100 wattos vigyort, és V-t mutat félig Naimei, félig pedig a lovag felé. * Naaah, tudom, hogy az én érdekem... De ennél kicsit több kellene ahhoz, hogy Jestert, sarokba szorítsák. Ha nagyon akarnék besétálhatnék. * Makacsolja meg magát. * Persze, rátok tisztelettel, eltekintek tőle.

* Elgondolkozik a fogadón, tarkóra teszi a kezeit, úgy lépked nagyokat előre. * Nem, tényleg nem rémlik ilyesmi... Valószínűleg ki tudom deríteni, hogy ki áll mögötte... persze, csak ha nagyon akarom. Mennyire akarjam? * Kérdezi a két fehér keresztestől. * Van egy zseniális ötletem. Kiderítem nektek, hogy ki gyújtotta fel a fogadót és mi volt vele a célja... Cserébe ti szépen fogjátok azt a muksót, bevágjátok egy sufniba és gondoskodtok róla, hogy ne jöjjön ki onnan a játék további részében... plusz adtok belőle egy ujjat. Lehet lábujj is, elég a kicsi. Nekem csak bizonyíték kell, hogy nem tevékenykedik tovább. Így megmarad a káposzta, de jól lakik a kecske is... már bocs, hogy lekáposztáztalak. * Mondja a fogolynak. * Igaz, a káposztáról általában lehántják a külső, kevésbé finom és fonnyadt leveleket... * A válasz erre a bilincset viselő célpont részéről csak egy gyáva nyüszítés. *

*Naimei lemondóan felsóhajt, Jester 100 wattos mosolyánál. Úgy tűnik még mindig komolytalanul fogja fel az itt létett, ezen meg nem tud változtatni.... na nem mintha akarna. Hosszan tekint előre, s csak fél szemmel pillantott ismételten rá, amikor végül is kijelentette, hogy nem tart velük.*
Mi sokkal összetartóbbak vagyunk ,mint ti. Amit meséltél... nem hiszem ,hogyha egyikünkkel harcolni kezdenél, akkor nem avatkozna közbe a másik. Tudod ?
Jelenleg nem érdekünk ,hogy bajod essen.

*Az ajánlaton Edgar és Naimei összepillantott. Ők nagyon jól tudták ,hogy mi volt az oka, célja a gyújtogatásnak, csak azt nem tudják ,hogy ki tette. Manapság több tisztet is ért támadás, volt amelyiket már nem lehetett megmenteni. Ezért jártak ők is párban. Edgar ezután jelentette ki, hogy Naimei akár akarja ,akár nem, de vele tart. Megtehette...rangban felette volt.
Hosszan gondolkodtak.Nekik is az volt az előnyük, ha nem kerül ki többet ez a fickó, mégis megcsonkítani valakit emiatt.... Naimei komoran sóhajtott fel.*
- Ezt meg kell beszélnünk a vezetőséggel, de talán lehet róla szó.
*Edgar közben kicsit lökött a férfin, aki a hallottak alapján elfehéredett.*
- Ez nem igazságos! Hol van akkor a keresztesek esküje ??! Ha kikerülök innen mit mondjak egy ujj hiányában ?
Azt is mondhatod ,hogy valami rád támadott az erdőben... bizonyosan pár lány szexisnek találja a hasonló "sérüléseket".
*Erre úgy tűnt ,hogy a férfi elgondolkodott, ám mind a disznó, mind Edgar úgy pillantottak a lányra ,mintha azt kérdeznék tőle ,hogy ez valóban így van e. Naimei zavartan horkant fel ,majd átpillantott Jesterre.*
Szóval még átgondoljuk az ajánlatod!

Ugyan-ugyan... ha be is sétálnék, annyira nem vagyok ostoba, hogy harcoljak bárkivel is. Körül-belül annyian ugranátok rám, amennyit még nem tartotok pofátlannak... legyen mondjuk cirka 10 ember. Ezen kívül a közelben lévő őr NPC-k is támadásba lendülnének a harc miatt. Mivel vörös az indikátorom, engem támadnának és nem a ti céhtagjaitokat... tehát számoljunk plusz 4 fővel. Összesen 14 körüli lennem az ellenfeleim száma egy időben... ebből kettő minimum magasabb szinten van, de valószínűleg a többi is hasonló. Avagy: nem lenne túl sok esélyem, bármennyire is jó vagyok.

Valami másra támaszkodom... * Sejtelmesen lehalkítja a hangját, hogy nagyobb nyomatékot kapjon a mondandója. * Képességek... 

* Előreszökken a fogoly mellé, vigyorogva vállon veregeti. * Van gy sorozat, Szökés a címe. A főszereplőnek lecsípik benne az egyik lábujját... na, onnantól a karakternek felívelt a tetszési indexe a legtöbb nézőközönség szemében. Látod? Nem is annyira szörnyű... * Majd inkább lemarad, mert a rabot vezető lovag negyed annyira sem szimpatikus neki, mint Naimei. *

Szerintem a hegek egyébként menőbbek, de egy próbát megér. Hátha ez lesz a szexepilje. * Felsóhajt. * Legyen, gondoljátok át... tartom magam az ajánlathoz.

Akkor még inkább jobb ha kint maradsz....
*Pillantott rá enyhe sóhajjal a lány ,mire Edgar ismételten megszólalt. Úgy tűnt kedvtelésének vélte ,hogy folyamatosan közbe szólhat a másik kettő beszélgetésébe.*
- De legalább van esze Naimei. Habár érdekes embert választottál a kommunikáció megteremtéséhez magadban..de legalább értelmes. Ez megnyugtat..még ha a többi 20 dolog aggaszt is.
Edgar.... ne beszélj úgy ,mintha nem lenne itt...amúgy sem tudom miről beszélsz....
*Fogta meg az orrnyergét és kicsit megdörzsölte ott a bőrt egy sóhajjal. Elég régóta voltak egymás mellett...legalábbis ha a játékbeli időt nézte, és teljesen megbízott a férfiban de akkor sem mondhat ilyet....
Az ,hogy az adott pillanatban megállítsa a "fejvadászt", az Naimei feladata volt... az ,hogy igazából utána valamivel "jobba" lett Jesterrel megint más dolog. Nincs oka letartóztatni, és szeretné is ehhez kötni magát..hiszen...kiderült azért ő nem volt benne a dologban. Ez kicsit megnyugtatta.*

- Akkor így lesz. Amint elértünk a városba, bezárom ezt az alakot és beszélek a fejesekkel. Aztán majd valahogyan értesítünk a fejleményekről.
Nem lesz túlságosan nehéz.... úgy érzem lassan mindig ,mindenhol ott van....
*Motyogta a lány.*

Ooohohoho, miattam ne zavartassátok magatokat. Érdekel a téma. * Odaszökken a lovaghoz és ráakaszkodik, ahogy mellett battyog. * Na, ott tartottunk, hogy mi is az a 20 dolog, ami aggaszt velem kapcsolatban... Egyébként a kisasszony nem önként társalog velem... Lyukat beszélek a hasába és egy idő után kénytelen válaszolni. * Pillant hátra Naimeire, a vigyora már szinte levakarhatatlanná fokozódik, legalábbis látszólag. * 

Ha elég hangosan mondod ki a nevemet, menten ott termek. * Elengedi Edgart, és az ég felé nyújtózva halad tovább, színpadiasan nagyokat lépve. * Titkon mindenhol van fülem... * És ezzel nem is lódított nagyot: a céhéből elég sok tag mászkál mindenfelé. A többségük fent van a barátlistáján, elég egyet találni a környéken, aki tud figyelni, ha nem akar személyesen éppen arrafelé lebzselni. *

Azért nem vagyok ott mindenhol... pusztán a véletlenek visznek éppen arra, amerre te mész... egyébként csak másodszor találkozunk... És tekintve, hogy ugyanaz volt a célpontunk, annyira nem is nagy véletlen... * Ásít egyet. * Ha ezt tudom, lehet inkább alszok tovább... de legalább újra összefutottunk.

*A lovag csak fél szemmel pillant a számára banditaként leírt alakra..akit ő inkább mondana bohócnak. Nem ítélte el a legtöbb embert, ezért segített annak idején Naimei-en is, annak ellenére ,hogy a lány nekiment. Jester azonban kicsit más volt. Csak azok az emberek maradtak alul Edgar szemében...akiknek az indikátoruk már piros volt. Így afelé bökött most is.*
- A legnagyobb problémám veled, nem a céhed...hanem az indikátorod. A többi 19 már sokkal kisebb.
*Nézett előre, s nem árult el többet. Naimei hosszan nézte őket. Azon gondolkodott, vajon Jester mennyire élvezi ezt az egészet..mert bár Edgar nem mutatta..de ő ,mintha kicsit élvezte volna. Zavartan megengedett egy halvány mosolyt. Fura emberek vannak itt.... Észrevette Jester vigyorát amire csak sóhajtott és legyintett.*

- Sejtem ,hogy érted. Nagyrészt az munkálatok ugyan azok nálatok ,mint nálunk. A legnagyobb különbség csak a alapelvekben van.
*Pillantott a nála alacsonyabb fiúra...na meg fiatalabbra ,majd előre.*
- Mit gondolsz, miért választottam annak idején ,hogy lovag leszek?

Azért abban reménykedtem ,hogy ezt letudhatom és csak később találkozunk ahogy az írásban volt.... *fújt egyet előre mire észrevette Edgar pillantását így hozzá tette* Persze..nem szánt szándékkal.
- Mit érsz el ezzel amúgy?