Reboot in Exteria (Nyitott) [16+]

Nem neked el kell elvégezni a piszkos részét... azt bízd csak ide. Neked mindössze annyi a feladatod, hogy pár pillanatra másfelé nézel és nem hallod meg a visítását, csak miután végeztem. Így sem? Legyen... * Drámaian felsóhajt, majd felkuncog. * Tudod, kevés az ennyire becsületes játékos, mint te... és ez azért dicséretes. * Naimeire pillant. * Egyébként arra számítottam, hogy legalább egy kockacukrot... majdnem kocacukrot mondtam... kapok, mert egész éjjel ott volt mellettem, és nem csináltam ki. Csak egy kicsit megrugdostam, mert nagyon horkolt, de az részletkérdés...

Minél kevesebben... hát de azért az útitársaidnak nem árt hallani róla, mert könnyen lehetnek a nyomunkban. A kedvenc foglyom szerintem elég népszerű és csinos vérdíj csücsül a fején. Aki erre kicsit nyitott, tutira lecsap... és megpróbálja félreállítani a konkurenciát, jelen esetben minket. Vagyis titeket, mert gyorsabban le tudok lépni, de maradjunk a szükséges túlzásnál. Beavathatnál a sztoriba. Elég sok hóhányót ismerek, lehet még az is kiderülne ki támadott meg... Mindenek előtt leszögezem: nem én voltam! * Mondja ártatlan pillantással... legalábbis ártatlannak szánt pillantással. *

*Rápillantott kicsit s megengedett egy halvány mosolyt.*
- Csak nem szeretnék semmit megbánni. Ezért úgy cselekszem ahogyan éppen helyesnek gondolom. Edgar másfél éve a mentorom s igyekszik terelgetni ,persze még neki sem sikerül mindig.
*Előre emelte kék szemeit s elgondolkodott kicsit.*
- Nincs kockacukrom....
*Jegyezte meg ,majd halkan sóhajtott.*
- De ha nem bíznék benned Jester, akkor nem engedtem volna ,hogy mellette aludj. Fogad el ezt dicséretnek.

*Megrázta a fejét*
- Nem hiszem. Ezért is indultunk sokkal korábban...sőt, maga a támadás nem a rabunk miatt volt. Akkor még ott sem volt, s csak később mondta Edgar is ,hogy az új parancs szerint el kell vinnünk.
*Amikor Jester mentette magát, rápillantott rosszallóan azzal hozzátette kicsit gúnyosan.*
- Remek csapatjátékos vagy......
*Az ártatlan pillantás nem nagyon hatotta meg, de végül csak megrázta a fejét s halkan felsóhajtott.*
- Mostanában sok támadás érte a Keresztesek rangosabb embereit. Így egyikünk sem utazhat egyedül....Az én "őröm" jelenleg maga a mentorom. Edgar.
*Magyarázta ,majd enyhe vigyorral pillantott a másikra.*
- Nem gondoltad volna ,hogy tiszt vagyok, mi?
*majd még megtorpant s hirtelen fordult a másik felé fenyegetően.*
- Ha bárki előtt lebuktatsz.... meg foglak találni... Na de felejtsd is el.
*Vont vállat ,majd nyugodtan ment tovább. Épp csak pár métert ment előrébb amikor megtorpant.*
- Hol vannak?

Edgar a mentorod? Inkább dementor, ha engem kérdezel... * Kommentálja szinte azonnal, de nevetve. Először a jobb, majd a bal oldalra biccenti a fejét. * Pedig nem hasonlít a stílusotok... Tulajdonképpen mit is csinál egy ilyen mentor nálatok? Olyan, mint a két lábon járó élő lelkiismereted és figyel rád, hogy mindig a "jó úton haladj"?

* Felcsillannak a szemei. * Szóóóóóval megbízol bennem? Ez a legnagyobb bók, amit az elmúlt pár napban kaptam... * Vigyorog szélesen. *

Honnan tudod, hogy nem a rabotok miatt? Az, hogy nem tudtad a célt, még nem jelenti azt: más sem... mármint a támadótok már sejthette, hogy nektek kell a sertésért menni, éppen ezért akart veletek kigolyózni. Ha ti kiestek, akkor egy messzebb lévő csapatnak kellett volna indulnia, így több időt nyernek, és elvihetik előletek. * Megvonja a vállát. * Legalábbis nekem ez lenne az evidens.

* Megáll egy pillanatra, érdeklődve néz a lányra.* Tiszt vagy? Uuuu, akkor innentől kezdve csak magázhatlak? Na várj, nem... még mindig egálban lennénk. Ez miért ilyen nagy titok? Egyébként ne parázz, nem köplek be. Igazából nincs kinek... * Nyújtózik egy nagyot lépés közben, ezért úgy fest, mintha éppen egy tornagyakorlatot végezne. *

Öööö... azt hittem, te tudod...

- Igen...inkább ahhoz lehetne hasonlítani. Oda figyel ,hogy minden mindig úgy menjen ,mint a kerékcsapás... habár jelenleg nem mindig "kellene" szót fogadnom már neki... hálás vagyok azért, hogy annak idején nem ölt meg hanem bevett magukhoz.
*Vont vállat. Ezt könnyedén kimondta ,hiszen így is volt. Akkoriban nagyon kiakadt és nem sok kellett ahhoz ,hogy ő is beszerezze magának a vörös indikátort. Narancsa már volt...de az eltűnik pár napon belül...a vörös örök életre megbélyegez.*

- Igen? Szerintem ez a legnagyobb bók amit az elmúlt hónapokban kaphattál.
*Engedett meg egy halvány mosolyt, azzal tovább halad.*

- Evidens, de nem állja a helyét. Mint mondtam ,nekem nem ez volt az elsődleges parancsom. Más kellet volna kifigyelnem... *azzal halvány mosollyal felé pillantott.* Na meg... a rab még messze nem volt a mi területünkön s kezünk alatt mióta megkezdettek a támadások. Persze, valószínű ,hogy most kétszeres nyomás alatt vagyunk emiatt.
*Megtorpant ő is mialatt a másikra pillantott .Megrázta a fejét.*
- Nem..sőt ne is említsd senkinek. Épp ez a lényeg. Amíg lehet addig senki nem tud róla, így nem vagyok olyan helyzetben ,hogy akár támadás érhessen. Edgar annál inkább, de ő miatta meg nem kell aggódni, mid csoportban vagyunk.
- Nem olyan nagy dolog, csak elmondtam. *Mondta ,habár megforgatta a szemeit. Számukra nagy dolog.*
- Még jó!

- Itt kellene lenniük.. *nézet szét zaklatottan.*

Ha megöl, akkor megreszkírozott volna egy vöröst... és bratyizhattam volna vele! * Mondja, de közben megvonja a vállát. * Naaa, ez gonosz volt, máris kompenzáltál a bókért... Egyébként jah, igazad van, azaz nem! Bókoltak nekem a múlthéten, mert tetszett az egyik tagnak az új bábom. Egyszer készítek neked is egyet, ha elég szépen kérsz. Na jó, kérned sem kell... * A fejében már meg is jelenik a kép arról, hogy milyen bábot fog készíteni... azaz lehet, hogy nem is bábot, csak egy kitömött figurát. Szép nagy gombszemekkel, fonalból készült hajjal... Valami kisebbet, amit diszkréten vihet magával bármerre, feltéve, ha tetszik neki... és feltéve ha szereti a hasonló dolgokat... de mindenesetre meg fogja csinálni az első szabad órájában. *

És mi volt az elsődleges küldetésed? Csak azért nem támadnak meg szerintem, mert a Keresztesek között vagy... Annyira rosszul még nem állnak a céhek egymással, talán. Vagy de és megint lemaradtam valamiről? * Kérdezi érdeklődve, de egy megmagyarázhatatlan játékossággal a hangjában. * Hmm, várjunk csak... az sem rémlik, hogy a Vörösök külön vadásznának rátok. Egy-két tag ott van a listán, aki bosszantóan nagypofájú... * Habár csak üres fecsegésnek hangzik ez az eszmefuttatás a részéről, azért megvannak a maga kétségei, gondolatai és információi is ezekről a tényekről. *

Oké-oké, nem adom tovább... Cserkész becsszó! Tudok titkot tartani, még ha ez nem is látszik annyira... * Kíváncsiskodva kezd el nézelődni, őt annyira nem sokkolta a sanda lovag eltűnése, mint szemmel láthatóan Naimeit. * Nem olyan rég jöttek ki, nem mehettek messzire. * Elnyom egy tompa ásítást. * Gyere, nézzünk körül...

*Komoran pillantott rá hosszan.*
- Tudod eddig úgy véltem ,hogy talán "eltúloztam" a bókot, de most már biztos vagyok benne.
- Ohh persze... eddig nem is mondtad ,hogy még ebben is jártas vagy.
*Motyogta ,majd inkább előrébb indult mialatt a másik gondolkodott. Még ,hogy ő meghalni?! Egy pillanatra nem tudta eldönteni ,hogy Jester csak érzéketlen e...vagy nem élt át olyat ,mint ő. Abban az időszakban valóban meg akart halni, azok után amik történtek vele, a barátaival, a kisebb céhükkel. De ez elhomályosult az idővel és a sebek kezdtek begyógyulni, mialatt Naimei-nek sikerült egy kisebb álarc mögött megbújnia.*

- Lehet nem ti közületek voltak... Jester én csak annyit mondok,hogy az elmúlt pár hónapban több tisztet és magasabb rangú keresztest vesztettünk el. Rájuk támadtak, "balesetek" történtek, és mindegyiknél volt célpont. Nem a véletlen vezérelte a dolgokat. Jobb esetben nem a ti céhetek volt..... Ha egy -két tag lett volna, nem fújjuk fel....de túl sok volt.
- Ne értsd félre...ezzel nem minket magasztalok, csak elmondom amit tudok. Nem mindig vannak ilyen "küldetéseink", ha éppen nincsenek akkor az adott szint végéhez megyünk és megpróbáljuk áttörni a kapukat, legyőzni az ellenségeket, a Boss-t hogy tovább jussunk. Lehet te nem...de sokan még szeretnének haza jutni.

- Legyen úgy!
*Pillantott felé ,majd megvakarta a tarkóját mialatt előre nézett. Bólintott a másik szavaira*
- Rendben...nézzünk.
*Mialatt mentek előhívta a menüjét ,majd üzenetet kezdett írni a kiválasztott játékosnak. A végén halk sóhajjal tüntette el. Várnia kellett.*
- Megkérdezem ,hogy kaptunk e ellentétes parancsot.

Dehogy túloztad, dehogy túloztad... inkább hizlalnád még a májamat. * Közli nagy vigyorral az arcán. * Hmm? Nem kérdezted, és semmi kapcsán nem jutott eszembe. Ez a hobbim... * Felkuncog rajta. * Bábokat készítek, nem a kesztyűbáb kategória, hanem inkább marionett. * Enyhén oldalra biccenti a fejét. * Nem úgy vettem, mintha minket gyanúsítanál, csak abból indulok ki, milyen a céhem. A legtöbb vörös indikátoros nálunk van, zöldek nem kockáztatnának meg egy ilyen merényletet az esetek többségében... Sárgák már inkább, de akkor is a vörös az i-g-a-z-i. * A végét szinte dalolva mondja. *

* Hangosan felsóhajt, néhány pillanatig a mosolygó bohóc álarca mögül előbukkan a játékos. Amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnik. * Ha kell egy segítő kéz, akkor talán egyszer-kétszer beugorhatok segédmunkásnak. Csak ne nagyon reklámozd, hogy ilyen ajánlatokat teszek, mert a végén még ront a hírnevemen. * Mondja felnevetve. * És természetesen csak akkor, ha a lootból jut nekem is bőven.

* Nem messze az ajtótól meglát egy lábnyomot, leguggol mellé és vizsgálgatni kezdi. * Hmm... Ez nem a lovagé és nem a foglyunké. Könnyű bőrcsizmát visel az illető, és... fentebbről ugrott le. Nem friss nyom, talán még éjszaka keletkezett. * Arrébb lépdel könnyed mozdulatokkal. * Volt egy látogatónk este... * Megvonja a vállát. * Ez mondjuk nem meglepő, ha a helyzetet tekinted. Te... egyébként lehet, hogy a rozsdáshátúnak csak ki kellett mennie... A fogollyal meg tudott mit csinálni közben, szóval vitte. Ha leégett a szemöldöke, akkor igazam volt. * Válaszolja. *

* A nyomok mellett kezd haladni, ám azok eltűnnek egy bizonyos ponton. * Olyan, mintha köddé váltak volna. Tudtam, hogy tovább kellene fejleszteni a nyomolvasást, na majd a kövi szinten.

*Enyhe fejrázással pillant rá ,mialatt mégis megenged egy apró mosolyt. Mit mondjon neki mást? Semmit nem vesz magára... Vagyis úgy tűnik ,még ha nem is igaz. Jobb ha nem is mond inkább semmit. A bábok tipusára rápillant egy kicsit.*
- Marionett ?
*Végig néz ismételten a férfin.*
- Valahogyan nem tudsz meglepni.... de biztosan..azért jók.
*Motyogta a végét ,majd halk sóhajjal bólintott.*
- Lehetséges, de ki tudja. Jajj... ez a vörös-sárga incidens...ezt sosem fogom megérteni...
*Sóhajtott mialatt megforgatta a szemeit.*
- Persze ,hogy igazi......mi lenne ha nem az...
*Vonta meg a vállait.*

*Felvonja a szemöldökét s úgy pillantott rá. Halvány mosolyt engedett meg a másik felé.*
- Micsoda ajánlat.... sejtettem ,hogy ingyen nem csinálsz semmit sem. Természetesen , a lootót elfelezzük a végén. A lényeg ,hogy előre jussunk, lehetőleg élve. Még sok színt van...pedig már két éve itt rostokolunk.

*Követi Jestert majd megtorpan ahogyan nézi ,hogy vizsgálgatja a nyomot. Hosszan pillant a távolba. Elkomorodik mialatt átgondolja az esetet. Karba font kezekkel nézi hosszan a srácot.*
- Lehetséges ,hogy itt volt. De nem avatkozott közbe, ami azt jelenti ,hogy csak megfigyelő.
Ez azt is megmagyarázza ,hogy miért nem vettük észre. Valószínűleg lopakodásban is jártas. S nem is akárhogyan...ha én sem vettem észre.* Elkomorodott egy kicsit.*

*Halvány mosollyal követte a nyomokat amelyekre rábukkantak.*
- Nem hiszem, hogy erről lett volna szó. Ennyire nem felelőtlen Edgar... viszont meglephette a vendégünk. Csak azt nem értem ,hogy akkor meg miért nem üzent....
- Hát majd következőre....már én is várom ,hogy elérjem...úgy terveztem ,hogy a küldetés után egy kicsit tovább megyek arra a szintre, ahol a legjobban lehet fejlődni s EXP-t szerezni.
*Lassan döntötte felé a fejét ,azzal a távolba pillantott. A felhők mögül pár tornyot látott előbukkanni.*
- Ezt a helyet ismerem! Jártam már itt egyszer régen!
*Indult meg , gyorsítva a léptein.*
- Ne maradj le Jester!

Várjá', várjá'... lehet, hogy nem ugyanarról beszélünk. * Magyarázza, miközben megvakarja a feje búbját. * Csak arra utaltam, hogy abból mindig hamarabb kinéznek egy-két gyilkosságot, akinek vörös az indikátora, mint ahogyan a mellékelt ábra is mutatja... Egy sárgából kevésbé, a zöldből pedig végképp nem... Végülis pont emiatt vannak az indikátorok, nem? * Kérdez, de közben felkuncog rajta, mert tudja a választ. *

Hmm, ha a lootból jut, akkor simán megyek. Majd rám írhatnál a következő ilyen előtt, hogy... "véletlenül" éppen arra tévedjek. Két év... igazából nem is tűnt olyan hosszú időnek. Egész jól berendezkedtem, ami azt illeti. Hiányozna az eszköztáram, párszor tuti megpróbálnám lenyitni, feltéve ha még talpra tudok állni. Gondolj bele... Két éve ott porosodunk és nem mozogtunk semmit.

Lehet, hogy jártas benne... Mindegy, ha fontos, akkor majd úgyis beköszön. Lehet, hogy tőlünk valaki és csak ellenőrzik a nagymestert. * Itt büszkén kihúzza magát, de közben nevet. * Tényleg nem lennék meglepve, ha ez történt volna... De akkor furcsa, hogy pont most, amikor a konzerv és a sertés kereket oldanak...

Ismered a helyet? Hmm, akkor még valami érdekes is kisülhet ebből. * Mondja elégedett vigyorral az arcán, ahogy Naimei nyomában nekilódul. Gyorsan halad előre, tartja a lépést a lánnyal és könnyedén kerüli ki az ágakat és gödröket a terepen * Szóval... sejted, hogy hol lehet az az Edgar fickó, meg a jó madár?

De...emiatt.... viszont a gyilkosságokat..nem csak így vagy úgy lehet elkövetni..sőt.
*Döntötte meg kicsit a fejét ahogyan haladtak.*
Nem mindig kell bemocskolni a kezed vele... a sárga...sőt talán még zöld indikátoros is elvégeztetheti a piszkos munkát a vörösökkel. Lényegében, nekik már mindegy.. meg vannak jelölve. Nem egy ilyen bandával találkoztam már.

Rendben...megteszem.  A segítség mindig jól jön..és elhiheted én nem foglak átverni.
*Pillantott rá sokat sejthetően ,mintha lenne ebben már tapasztalata. Zavart sóhajt enged meg, mialatt elgondolkozik az egészen.*
Lehetséges...ám mivel a gép állandóan kapcsolatban van az aggyal s annak olyan utasításokat küld ami szerin igenis mozgunk létezünk, lehetséges, hogy más lesz a végeredmény. Bármelyik is legyen..csak akkor tudjuk meg ha kijutottunk innen.

Nagymestert? Na most meglepnél vele ,ha tényleg így lenne. Valld be ,hogy csak az arcod nagy jelen pillanatban.
*Vágja oda a másikhoz azzal tovább lépked ismételten. Bólint... számára is egyre furcsább ez az egész.*

Nem tudom..viszont ezt a helyet ismerem... és nem szeretem. Eddig örömmel kerültem el. De ha itt vannak valahol... bizonyos,hogy Edgart megtépem.
*Szavaiban felcsendült egyfajta düh amit eddig leginkább kihagyott a munkájából.*
Több észnek kellene lennie abban a vassal fedett fejben...
*Morogta tovább.*
Viszont lehet ,hogy barátaiddal összefutunk itt... a tolvajok örömtanyáján...

Ott a pont, így is el lehet végeztetni, de a gyilkosságot akkor sem közvetlenül ő követi el. Igazából pontosan azért, amit mondtam is: a vörös úgyis ölni fog, nem igaz? * Mondja ki, de közben alaposan elgondolkozik az elhangzottakon. Amit Naimei mond... még úgy is bosszantó, hogy ő a "végrehajtók" között van. Egyrészt nagyon jó pénzt jelent és nekik tényleg mindegy, de nem teljesen fair, hogy minden további nélkül megúszhatja a megbízó is. Valakinek ki kell posztolnia a fejvadász küldetéseket, amik nem NPC-kre vonatkoznak. Ebbe még nem gondolt bele teljesen... *

Megegyeztünk... Öregem, nem hittem volna, hogy önként jelentkezek majd ilyesmire. * Megvakarja az állát, végül egyszerűen csak vállat von. * Inkább lennék izmos és jóvágású, mint valami csontkollekció bokáig érő szakállal.

Naaa, ennyire hihetetlen lenne rólam? * Felnevet. * Nem nagy az arcom... annyira. Igaz, én csak Jester vagyok, de még lehetnék Nagymester is, nem? Jól állna nekem a szerep, és szereznék hozzá egy menő köpenyt is, amit lobogtathat a szél, akárhányszor végigvonulok egy város utcáján.

Annyira nem lesz vészes, ha tényleg az én céhemből lesz a többség. Akkor még egy sörre is meghívnak, úgyhogy inkább szurkolj. Ami a drága lovagodat illeti... egy nagy zsák aranyammal mászkál, ajánlom, hogy vigyázzon rá, mert élete végéig minden páncéljában viszketőport fog találni...

Ha egyszer elkezdte...akkor de, valószínűleg folytatja. Ettől függetlenül az egészen kissé korrupt szagú... szomorú ha a rendszer ezt nem tudja kivédeni... így ugyan az lesz ,mint a valóságban. Előbb-utóbb.....
*Pillantott maga elé hosszan. maga a gondolat s annak vége, ugyan úgy nem tetszett neki ,mint az eleje. Alapjáraton nem szerette az efféle dolgokat. Túl sok embert vesztett el maga mellől, hogy az ilyet meg tudja bocsátani. A játékot azért hozták létre, hogy új világot teremtsenek vele....de ha ez ugyan olyan lesz, mint maga a valóság....akkor nem volt sok értelme.*

*Keleti vonásain egy halvány mosoly jelenik meg. Sötét szemeiben apró fény csillan, mintha viccesnek találta volna a mondottakat.* Biztosan vicces lehetsz az utóbbi elképzelés szerint.

Annyira.....
Jah... csak aztán a Nagymester Jester nem olyan néven kerülne be a köztudatba ,mint ahogyan a mesterek szoktak.. sokkal inkább kirívó viselkedése és komolytalan szavai okán. Néha olyan ,mintha valami szuperhősnek képzelnéd magad.... *pillantott rá, picit megdöntve a fejét... érdekes volt elképzelni a másikat enyhén tapadós ruciban, kívül hordott alsóval és köpennyel.... inkább elpillantott.*

Szurkoljak? Addig jó míg nem tudják,hogy honnan vagyok...
*Azzal megnézi magát egy pillanatra.*
Amit persze nem nehéz a ruhámból kitalálni...bár maga Edgar is elégé feltűnő jelenség....
*Egyre közelebb értek a kis "falú" bejáratához. A másik szavaira, még mindig feltünő dühével bólintott.*
Nem csak az aranyadról van szó... tudod jól ,hogy az..... képletes még mindig...

* Naimei-re szegezi a tekintetét, lassan végigméri, majd egyik oldalról a másikra biccenti a fejét. * Hát... ha jobban belegondolsz, akkor nem meglepő. Emberek irányítják a játékot, mint odakint az összes korrupt dolgot. Nem a szervereken múlik, hogy mit hozunk ki belőle vagy éppen ki mire kapható. * Megvonja a vállát, majd nagyot ásít. * Túl sok az izgalom reggelre... egy nagy bögre tejet és pár sütit hozzá inkább elviseltem volna, mint a rossz híreket. Ha megtaláljuk a konzerv barátodat, akkor lelopom róla a páncél nadrágot csak azért, hogy fenéken billenthessem és meg is érezze. * Közli szélesen elvigyorodva. *

Hé! Én nem csak szuperhősnek képzelem magam, hanem az is vagyok! * Itt kihúzza magát. * Azaz... nem, nem vagyok szuperhős. Fene, tönkretettem az álcámat. Clark Kent sem reklámozza, hogy ő Superman, csak öltönyben és szemüvegben...

Megsúgok egy naaaagy nagy titkot. Amíg mellettem vagy, addig nem nagyon kell tartanod a Vörös Pestistől... A legrosszabb, ami történhet, hogy kiröhögnek minket és leültetnek piálni egy közeli kocsmában. Nem mondom, hogy bízz bennem, de valami hasonló. * Nem mondja ki, hogy tisztviselő a céhében, ami némi tiszteletet kölcsönöz neki a kiszámíthatatlan természete mellett. A lány idővel úgyis megtudja... vagy a sajátjai árulják el egy óvatlan pillanatban, vagy valami furcsa helyzet kapcsán, ahogyan ismeri már magát. *

* A tekintete menet közben a földet fürkészi, nyomokat keres. A dús aljnövényzet néhány ponton meghajlott, valaki biztosan járt arrafelé... de nincs semmi garancia rá, hogy Edgar volt. Eszébe ötlik, hogy ő miért is foglalkozik a lovaggal, amikor csak a kedvenc sertése kell, de Naimei-re pillantva megkapja a választ. Szimpatikus neki a kissé ridegebb természetű ismerőse, ez ad némi motivációt. *

*Észleli a másik tekintetét magán, ezért viszonoza azt. Mialatt figyeli Jestert, hallgatja.*
- Én ezt megértem... nagyon is, de elégé elszomorít. Hiszen... 2 éve azt mondták, azért teremtett új világot, hogy a régin változtasson.... de lassan, mégis kezd egyforma lenni a kettő. * Szavai végén halvány mosolyt engedett meg.*
- Jó azért nem mindenben...de az ilyen alapokban, igen.
*Nem akarta kijelenteni Jesternek, hogy hasonlóan gondolkodik ő is. Egy forró bögre kakaó, vagy tea egy kis szendvicsel már maga amennyországot jelentette volna neki, ahelyett, hogy most a társa után szaladgáljon. Így nem mondta ki, nehogy lovat adjon a másik alá.*



*Szavaira kicsit megvonta a fejét, majd egy enyhe vigyorral fűzte csak hozzá.*
- Bukta..... Azért ha lehet, ne váltsd át a szuperhős ruhádat... nem hiszem hogy jól állna neked a cicanaci.
*Forgatta meg szemeit egy enyhe mosollyal. Észrevette magán, hogy időnként több reakciót mutat, változatosan ha a sráccal beszél. Ettől függetlenül nem akart ennek nagy jelentőséget adni.*



*Nem tudja pontosan mire vélni a másik szavait. Igazából..megbízna benne...ha nem tartana annyira attól a dologtól amik régebben érintették. Jester, mégha elviekben ellenfelek is voltak, de a világ egy színesebb oldalát mutatta meg neki. Ez pedig valahogyan kellemesebb érzésekkel töltötte el. Tényleg... mintha talált volna egy idióta barátot....
Felvonta a szemöldökét a másik megjegyzésére.*
- Fura egy népség vagytok....



*Mialatt mentek ő inkább a környéket fürkészte. Ha valaki van a közelben azt biztosan észreveszi, most ,hogy már nem tompa a tudata, ebben biztos volt. Ám eddig nem történt semmi. Ha előre is mentek..nagy előnyük volt. Gondolataiban észreveszi a másik pillantását, felvonja a szemöldökét.*
- Van valami gond?

Ha az emberek ugyanazok, mint odakint, akkor előbb-utóbb a környezetük is hasonlóvá válik, mert olyanná teszik... Egy kicsit vulgáris hasonlat lesz erre, de: szarból nem lehet várat építeni. * Mondja, közben megvakarja a feje búbját, zárásként pedig vállat von. * Lehet, hogy a jó öreg Jester még sem annyira optimista... * Itt visszatér a mosolya, ami miatt talán megkérdőjelezhető az előző megjegyzés komolysága. *

Nem-e? Pedig már elkezdtem készíteni a hős-ruhámat, amihez a cicanadrág kötelező kellék. Kiválasztottam a legszebb alsómat is, amit a tetejébe húzok, félig készen van a köpenyem. Még a belépő dallamon gondolkozom, valami ilyesmi jutott eszembe, hogy tarara-rattaraaaaaa! * A végét dallamosan mondja, szinte énekli egy tipikus hősi fanfárt utánozva az egyik régebbi játékból, ami a kedvencei közé tartozott. *

Fura? Ezt csak azért mondod, mert nem ismered a többieket... Ha ismernéd őket, akkor egyenesen őrültnek tartanál minket. * Büszkén állítja ezt, természetes a számára, hogy azok között a játékosok között mozog. Igen... őrültek, mint ő maga. Nem tisztelnek sok mindenkit, csak aki kivívta magának, kardot emelnek bárkire, aki bosszantja őket, öntörvényűek... hiányzik az általános finomkodás belőlük. Persze, vannak olyanok, akik nem éppen a fair módon támadnak a prédára vagy éppen a szenvedésüket élvezik, de egymással szemben nyílt lapokkal játszanak. Még az előtt közlik vele, hogy meg akarják ölni, mielőtt az első tényleges kísérletre sor kerülhetne. Ez egy biztos pont, egy kétséggel kevesebb. *

Nincs... csak nyomokat keresek. Valaki járt itt nem olyan túl régen, de egész ügyes az eltüntetésben. Nem tudom megállapítani mikor volt vagy voltak és mennyien, ez elég nagy gond. Tuti biztos száz százalék, hogy a te hős lovagod nem akar meglógni előlünk? Valószínűbbnek tartom, mint hogy csak elkóboroljon, miközben mókusokat kerget...

*Halk sóhajjal nyugtázta a másiknak a szavait. Bármennyire is várta volna az ellenkezőjét, be kellet látnia ,hogy nagyrészt igaza lehet a srácnak. Ahogyan ő mondta...a szarból.... Exteria egy új esély lehetett volna az emberiségnek,... ám ehelyett csak egy börtön lett, amely szépen lassan a másává vált a valóság sötét oldalának. Sok helyen árt már... sok városban a 2 év alatt, s rá kellet jönnie, hogy, habár már sokat  haladtak a munkálatokkal a szinteknél, sokan már nem akarnak elmenni. Nem is tudják már igazán milyen a valóság.... milyen úgy élni, hogy szemfedőt tesznek a szemeid elé.
Csak arra vonta vissza sötét szemeit a másikra, amikor meghallotta annak záró mondatát. Egy kis cinikus mosolyt engedett meg.*
- Nem lepne túlzottan meg.

*Ahogyan hallgatta, sokadjára azon kapta magát, hogy ténylegesen Jester elmeállapota felől érdeklődik.-... persze magában. Na nem, mintha valamennyire nem szórakoztatta volna a másik szertelensége.... és mégis...
A végén, amikor már az énekre került a sor, kezeibe temette az arcát... még jó, hogy más nem volt itt éppenséggel....*

- Ohh remek... nem csak ,hogy bevallod, de még hozzá is teszel ehhez a kijelentéshez. Lassan mindent érteni fogok.
*Forgatta meg a szemeit, mialatt elpillantott. Akaratlanul is úrrá lett rajta az az érzés amit aznap éjszaka érzett. Máig nem tudta feledni azt az arcot, amely megváltoztatta az érzéseit másokkal szemben. Amely elvett tőle mindent, amit eddig jónak tartott az életben. Ami után, majdnem ő is olyanná vált.
Jester csendessége, bár ha csak pillanatnyi lehetett is, de arra utalt, hogy szintén elgondolkodott valamin. Végig nyálazta amit megtudott a másikról.... nem volt jobban a szüleivel, talán az élettel sem úgy ,mint itt. Neki ténylegesen egyfajta kánaán lehetett Exteria...
"Örült" .... egyszer ő is volt olyan...*

Értem. Nem észlelek senkit a közelünkben ,így ha itt is járt..jártak ahogyan látod, már jó ideje volt s nincsenek a közelünkben.
*Pillantott körbe hosszan, azzal még vissza pillantott, amint felé jött a kérdés.*
Nem tudom...
*Komorodott el s ez a tudat nagyon is zavarta.*
Soha nem gondoltam volna róla ilyesmit... de abban is biztos vagyok, hogy nem sérült le..vagy tudták elrabolni, hogy így eltűnjön..... őszintén. Nem tudom mit higgyek....
Edgar hozott a keresztesekhez.... jó oknak kellet lennie ,hogy ez történjen.

Nem lepne meg? Pedig azt hittem, hogy a legfőbb ismérvem a vigyorom lesz. * Közli már ugyanúgy vigyorogva. Nagyokat lépked, szinte gólyalépésben megy előre, majd megfordul a lábujjhegyén és egyenesen Naimeire néz. Nyilván valamikor sokat gyakorolhatta a mozdulatot, mert az egyenetlen talaj, vagy éppen a lábuk alatt elhajló magas fű egyáltalán nem gátolta meg benne. *

Azért még messze nem mindent, ó bajba jutott hölgy! * Közli hősiesen, de felnevet. * Kezdem azt hinni, hogy kételkedsz a divatdiktátorok terveiben és a lelked legmélyén elveted a hőshacukát. Feszülős kezeslábasban mindenki jól mutat...

Hé, fel a fejjel. * Mondja ki végül. * Egy bumburnyák nem jelenti azt, hogy mindenki olyan... Nem rabolták el, ez úgy... 75%-ig biztos... Akkor láttuk volna a küzdelem kisebb nyomait, vagy hallottunk volna valami hangot. Elég harsány a fogjunk. Ha ezen túl jutunk, akkor meghívlak egy fánkra, mit szólsz hozzá? * Kérdez rá a lendületéből mit sem veszítve. Ugyanolyan mozdulattal fordul előre, mint ahogyan hátra tekintett és tovább indul. Enyhén összeszűkíti a szemét, úgy fürkészi az előttük elterülő terepet. *

* Felettük egy ág reccsen, a fáról néhány termés pottyan le melléjük. *

- Nem mindig abból kell ítélni amit látunk Jester.. erről már beszéltünk, ahogyan a szüleidről is meséltél. Szóval nem lepne meg.
*Nézte hosszan, azzal vállat vont s elpillantva ment tovább. Senki sem az akinek mondja magát sokszor. Mindeni rejt egy tüskét, amit a valóságból hozott át magával. Ezek pedig befolyásolhatták a jellemét... még ha másnak is tűnik. A srác megfordul, szinte teljesen reflexszerűen, mintha mindig is ezt csinálta volna. Csak akkor engedett meg egy halvány mosolyt, amikor mégis vissza fordult. Abban a pillanatban megtorpant, mert a saját gondolat menete miatt eszébe jutott valami....*
~ Mindeni rejt egy tüskét, amit a valóságból hozott át magával.~
- Sosem láttam Edgart... másképp, mint amit mutatott.... - *motyogta maga elé.*

- Komolyan....azok a latexnacik meg tapadós rucik a csöcsös nőknek és a túl izmos férfiaknak találták fel. Ha megnézel egy Marvel vagy DC képregényhőst ezt láthatod... ritka ,hogy nem így lenne.
*Elhúzza a száját. Ez a dolog, saját alkati fogyatékosságára emlékezteti...és ez pedig nagyon régen történt meg utoljára. Igaz, hogy a baleset után, sokáig hasznot húzott belőle... fiúnak öltözve pedig könnyebben elrejtőzhetett.... fújtatott most egyet, mégis csak zavaró egy gondolat.*
- Nem hiszem ,hogy mindenkinek jól áll...szóval igen, ha kell megküzdők a divatdiktátorok kényes zsargonjai ellen!

*Megrázta a fejét, ahogyan belegondolt. Egyet kellet értenie a másikkal.*
- Nem..nem.. azt én sem hiszem ,hogy elrabolták volna. Nincsenek arra utaló jelek..csak...
*Sóhajtott ahogyan a sötét lilás-fekete haját igazgatta meg.*
- Csak azért zavar....
*Az előző gondolat menete viszont bogarat ültetett a fülébe. Nem bírt elszakadni a gondolattól ,hogy Edgar... nem e direkt jött el...s akkor meg..ha ez igaz, mennyiben más a férfi, mint ahogyan ő ismeri?
A fánkokra felkapta a fejét..... megkordult a gyomra.*
- Rendben...benne vagyok..... kezdek nagyon éhes lenni...
*A végét csak csendesen kommentálja maga elé.*

*Hirtelen torpan meg, ahogyan a termés eléjük pottyant. Az első gondolata az volt, hogy meghallgatták imáit egy kis étel után, ám csak hamar felkapta a fejét, hogy megnézze, volt e okozója annak ,hogy ezek a földön teremtek.... Hiszen nem észlelt senkit...elégé kellemetlen lenne, ha nem vette volna észre a képességeivel... Vissza pillantott előre, már alig volt távolság köztük és a falu között.*
- Remélem ide is érvényes az a rendszer szabály ,hogy nem lehet ölni.....

Ha arra számítasz, hogy most bevallom, valójában alig beszélek és morózus alkat vagyok, akkor... akkorrrr... Na várj, ezt még nem találtam ki. * Mondja nevetve. * Egyébként értem, mire gondolsz... Sosem tudhatod, hogy mi van ott belül. * Mutat a szívére, majd felcsillan a szeme. * Egy költő veszett el bennem, már érzem, hogy talán hamarosan a felszínre tör! * Legbelül elgondolkozik mindazon, amit Naimei mondott. Igaza van a lánynak. Nagyon is. Már második éve Jester, megszokta, hogy ő legyen, de... csak azok felé akikkel találkozik. A tükörképe még mindig Chandler Boone, és sosem lesz más. Itt vagy a valódi, ő ugyanaz a személy. Jester... egy út, mint sem egy személy, ezzel tisztában van. * Talán megvannak rá az okai... * Mond csak ennyit a lovaggal kapcsolatban, a megszokottól komolyabb hangnemben. *

Szóval gizdának tartasz hozzá? Azt hittem, legalább az egóképem megerősít egy kicsit! * Fakad ki nevetve. * Egyébként végiggondoltad már komolyabban egy képregény hős ruháit? Vegyük például Batmant. Éjjel mászkál a városban egy teljesen testhez simulós, fekete latexcuccban, palástban és egy bizarr szopóálarcban. Mindenki hősként tekint rá, pedig csak elkap néhány megélhetési bűnözőt, akiknek az arcába hörög, utána pedig kiüti őket. Mellesleg több időt tölt Robin mellett, mint a Macskanő vagy a Batgirl társaságában. * Teszi fel az i-re a pontot az utolsó kommentárjával. * Így nem is olyan könnyű ideálokként tekinteni a karakterekre.

* Amikor a fű zörren a landoló bogyók után, leguggol, hogy felvegyen egyet belőlük. * Talán csak állatok... * Halkan felsóhajt, ennyi jelét mutatja annak, hogy nagyon is figyeli a környéket. * Őszinte választ szeretnél vagy megnyugtatót? * Kérdez rá vigyorogva. * Az a helyzet, hogy az egész terep tele van csapdákkal, és mivel profik csinálták, nem éppen könnyű őket észrevenni. A felére még emlékszem, hova lettek... beásva, a többire nem. Ritka, hogy gyilkosság történjen ezen a terepen... de csak mert a csapdák balesetként is "elsülhetnek". Ne aggódj, mindjárt ott vagyunk! * Teszi hozzá derűs, könnyed tónusban. *

* Ahogy tovább haladnak előre, elérnek egy táblához, amelyet valaki nagy gonddal készített el és szúrt le az egyik ösvény mellé. A deszkákat szögek és valamilyen ragasztó tartja össze, a tábla szövegét javarészt rózsaszín festékkel írták. * Kérjük vigyázzanak az értékeikre, a környéken rablóság működik :3 * A szöveg körül még sárgával napocskát, alá pedig zölddel füvet, halvány kékkel és rózsaszínnel pedig virágokat festettek. A tábla sarkán egy számláló van, amelyen kettővel tovább perdül a szám, amint Jester és Naimei elérik. *

*Hosszan nézte a srácot, annak szavai hallatán azonban csak egy kis sóhajt engedett meg, s akaratlanul is egy kis mosolyt. Sokszor akart komolyabbnak tűnni, de ez nem mindig ment. Főleg nem Jester mellett. Előtte csak-csak... ám amióta ez a bohóc belépet a hétköznapjaiba, azoknak megszokott harmóniája felborult. Mint ahogyan most is. Pár napja még nem tervezte volna ,hogy Edgar után fog kutakodni s a saját akaratából megy be egy, tolvajok által lakott tanyára. *
Hát... ha sikerül is egy verset összedobnod, kérlek értesíts előtte róla!
*Pillantott rá ,megtartva az előző mosolyt, ami kivételesen barátságosabb formát kölcsönzött az arcának. Így azért lényegesen kedvesebbnek tűnt. A komoly szavak melletti hangsúly azonban megértette azt vele, hogy nem csak ő gondolja így.....*

Igen... sokkal inkább. Inkább örülhetnél ennek....
*Azzal végig hallgatja a vezetést amivel egy újabb töredék foszlány kerül előtérbe... amin persze eddig nem gondolkodott.*
Hát..de ha úgy veszed...akkor az is elég illúzió romboló ,hogy a hupikék tőrpikék között egy női törp van és mindegyik oda van érte....Főleg ,hogy későbbiekben vannak kis törpök is.
*Egy pillanatig észre sem veszi ,hogy mennyire elmentek az adott témától.... a meleg hősök és a orgiát tartó törpök pedig elégé szokatlan témának tűntek...elsőre.*

Ohh remek... kezdek megnyugodni...
*Jegyezte meg szarkasztikusan ahogyan követte a másikat. Most hagyta ,hogy az előre menjen.*
Inkább megnézem veled történik e valami..tudod...tanulok más hibájából.
*Engedett meg egy csöppnyi mosolyt ismételten. Elgondolkodott, de érzékszervei azért elégé kivoltak élezve a környezetükre.*
Mond Jester...akkor te nem is akarsz haza menni?

*Amint meglátja a táblát érzi ,hogy elhűl egy pillanatra a vére. Habár nem a félelemtől...sokkal inkább egy olyan érzéstől amelyet nem tud megmagyarázni pontosan, de elégé hasonlít ahhoz, amikor valaki kiakad valamin. Felvonja a szemöldökét.*
Nagyon művészi.... Miért érzem azt ,hogy te is ugyan ezt írtad volna ?
*Pillantott a tábla mögötti területre, azzal még utoljára eltette a tallérjait biztonságos helyre.*
Kezdem azt hinni ,hogy ez a ragályos viselkedés amivel meg vagy áldva ragadós....

Naná, hogy értesítelek... Sőt! Te leszel az első, akinek majd elszavalom! Kihúzom magam, peckesen megállok, felszegem az államat, ahogy a profik csinálják éééés belekezdek majd: Óda... írta Jester... nyilván Jesternek. Ihlette a boholy, amely a galléromon honol. * Kezd bele olyan komoly hangvételbe, ami a legtöbb szavalót megszégyenítené. Csak eddig jut a versben a többi részét még nem találta ki. Naimei mosolyát megjegyzi, még nem sokszor látta így és ez mindenképpen jó jel. Sikerült rávennie a komor lányt, hogy egy kicsit elengedje magát és ez Jester szemmel hatalmas dolog! *

* A törpök említésére először felhorkan, majd hangosan kacagni kezd. * Ebbe- ... ebbe még bele sem gondoltam! De milyen igaz... Azt hiszem, felnőtt szemmel nem mindig kifizetődő meséket nézni. Hmm, ha valaki hallgatja a beszélgetésünket odakint, annak a fejére illendő lenne rányomni a korhatárt... Régen volt egy bélyegzőm vele...

Hát hagynád, hogy egyedül gázolják át a veszélyek tengerén? Hmm, mondom én, hogy az a költő nagyon elveszett... Egész cizellált lettem pár perc alatt. * Tér vissza az első gondolathoz, majd megrázza a fejét. * A lényeg, hogy figyelmeztetve leszünk még az előtt, hogy megpróbálnának kicsinálni. * Mondja a mutatóujját megemelve, kissé tudálékosabb tónust öltve hozzá. *

Haza? Mármint... van-e olyan város, ahol szereztem magamnak egy szobát vagy lakást és oda haza, vagy haza haza? Lássuk csak... * Megkocogtatja az állát, végül felsóhajt. * Vissza a városba szívesen mennék, a bozótos nem éppen az én terepem... A másik pedig... hiányzik. Épp kezdtek jól alakulni a dolgok, találtam néhány jó arcot, akikkel együtt lóghattam, erre itt ragadtam egy játékban. * Őszintén beszél, Naimei is így tett vele, viszonozza a gesztust. Ha jobban belegondol, talán még sosem mondta ki ezeket a tényeket... és nem is rágódott ennyit a lét nagy kérdésein. * Igazából szerintem már nem sok minden van, ami még visszavár, de azért kíváncsi lennék, mi a helyzet...

Le kell szögeznem, hogy tényleg nem én voltam! Ismerem a csajt, aki csinálta... Érdekes személyiség, maradjunk ennyiben. Rikító rózsaszín haja van, féloldalon felnyírva hordja, igazából punk. Mindig mérgesnek tűnik, sokat kiabál... és imádja a cuki dolgokat. Ha lehet, akkor neki nem mutatnálak be, szeretném elkerülni... A legutóbb megígérte, hogy hátraköti a sarkam, amiért elloptam előle egy küldetést...

Hát... én is hallottam pár érdekes hasonlatot már ilyen fejjel, de nem biztos ,hogy megosztanám a gyerekekkel. A legjobb ha ők még máshogy látják a világot.
*Vont vállat, azzal tovább megy. A másik nevetése legalább igazolja, hogy jól beszélt, s legalább sikerült olyat mondania, amit inkább Jester szokott. Szavaira felvonta a szemeit az ég felé.*
Hát... nem hiszem ,hogy bárki is hallgatná. Elég sokan rekedtünk annak idején itt bent. Az ,hogy mindenkit egyesével tudjon figyelni ,minden percben... elégé kivitelezhetetlenek hangzik. Bár... ki tudja... az is annak hangzott, hogy valaki egy játékba ragadjon s mégis itt vagyunk.
*Összevont a szemöldökét ahogyan rápillantott a nyomda említésénél.*
Mégis minek kellet neked olyan? ..... Várj.... lehet inkább nem akarom tudni.

Hogy hagynám e? Hát...jelen pillanatban igen. De mint látod itt vagyok mögötted... ha nem is annyira veszélyben ,mint te...de azért hasonlóan.
*Sejtelmes mosollyá válik az előző világos arcán.*
Milyen figyelmesek..... attól függetlenül itt át kel mennünk, hiába figyelmeztettek...

*Csendesen hallgatja, éppen nem válaszolgat a kérdésekre, jelenleg felesleges is lenne, mert a férfi már válaszol is rá, amint kiejtette a saját kérdéseit. Hosszan hallgatja, előre pillant. Habár Jester más mesélt arról ,hogy a családjával nem volt túl jó viszonya, sejtette ,hogy talán mégis hiányozhatnak neki.*
Ne mond ezt, bizonyosan van ami vissza vár.. mindenkit vár vissza valami. Több is mint gondolnánk.
*Azután eszébe jutott Naimei-nek ,hogy ha igaz az egész, s tényleg meghal aki itt is életét veszti, akkor bizony ő szinte mindenkit elvesztett. S egy hullákkal teli szobában feküdhet.....habár valószínűleg már rájuk találhattak, szóval ez nem bizonyos.... fogalma sincs arról..mi lehet kint.
Halk sóhajjal pillant ismételten fel.*
Arra én is.

Ohh..egy amazon?
*Lepődött meg, azzal elmosolyodott, talán kicsit gúnyosan Jester felé, ahogyan rápillantott s hosszan nézte.*
Aham... nem volt kicsit több a háttérben? ... Biztos csak ennyiért akarja hátrakötni a sarkad ? Mellesleg, az sem biztos, hogy itt van.
*Emelte fel egy mosollyal a kezét ,majd tovább ment. Nem sokat, éppen csak pár lépést, majd megtorpant elkomorodva. Hosszan pásztázta a szemeit a környéken.*
Jester..... figyelnek minket...
*Motyogta a férfi felé.*

Ne fárasszalak az összeesküvés elméleteimmel, mi? Mennyi aranyköpésem volt már eddig, sajnálnám, ha legalább egy logban ne lenne rögzítve valamennyi belőle... ha nem is az összes. Kivonatolva kiadatnám egyszer. A borítóján egy kacsintós kép lesz rólam, ahogy mellé szélesen vigyorgok... * Pergeti végig a gondolatait. *

Hohooo! Ha te azt tudnád! * Megvonja a vállát. * Jó poénnak tűnt... Meg használtam párszor dogáknál. Amikor nem tudtam semmit és csak hablatyoltam, akkor rányomta a tetejére a pecsétet és odaírtam, hogy elolvasása csak 18 éven felülieknek ajánlott, és szülői felügyelettel. Még mindig jobb, mint az egyik haverom... Neki "LIKE" matricái voltak, és általában jó csajokra nyomott belőle random módon a parkban vagy a folyosón...

Ugyan-ugyan! * Legyint szórakozottan. * Egészben odaérünk! Ha nem tudnám, hol vannak a csapdák, akkor már régen beleestünk volna legalább egybe... De még a hajunk szála sem görbült! * Ráncolni kezdi a szemöldökét tőle szokatlan módon... Ha a lovag errejött, akkor neki is tudnia kellett az útvonalat, különben már látták volna valamelyik darabját a csapdák között. De sem a malacképűnek, sem Edgarnak nincsenek elhagyatott testrészei vagy ruhadarabjai. *

Jah, amazon... mondhatjuk így is. Habár inkább olyan, mintha egy valkűr és Marylin Manson közös gyereke lenne... * Jókedvűen vigyorogva rázza meg a fejét és közben szélesen gesztikulál a kezeivel. * Tényleg csak a küldetés... Habár naaaaagyon magas jutalom járt érte, egy csomó XP és zsé.

Hmm? Na várj, van egy ötletem... * Füttyent egyet, majd kiáltozni kezd dallamosan. * Yahoooooo! Előbújhatsz, tudjuk, hogy figyelsz! * Habár erre a felszólításra nem érkezik semmilyen válasz. Elég sok idő telik el így, mire egy hang végül megszólal a közelből. *

Miért kellene úgy tennem, ahogyan ti akarjátok?

- Nahát, ha ezt tényleg megcsinálod, akkor dedikálva kérek belőle egy példányt. Nem tudom hol akarod kiadatni, itt vagy otthon, de ezért megéri megadnom még az elérhetőségem is.
*Vont vállat, egy kissé gúnyosan ,de mégis halvány mosollyal. Elvégre, ha ez tényleg megtörténik..már nem veszíthet semmit.*

- Hát... nem tudom mit szólhattak a tanáraid.....
*Zavartan elvigyorodott.*
- Én biztosan eltettem volna emlékbe, és egy nagy piros egyest adtam volna, csak úgy ,mint a te 18-asod..... Habár...így történt..nemde?
*Felvonta a szemöldökét, ahogyan hallgatta.*
- Hát ti.... nyugatiak néha nagyon furák vagytok....
*Rázta meg a fejét.*
- Nem kapott pár figyelmeztetőt vagy pofont?

- Igazad van... és máris megmagyaráztad ,hogy miért te mész elől.
*Nézet szét. Észrevette ,hogy Jester elkomolyodott valamennyire, s ő is hasonlóan érzett. Ha Edgarék tényleg erre jöttek... akkor vagy neki vagy a kövér malacnak tudnia kellet a csapdák helyét. Az utólagos sokkal inkább volt hihető...elméletileg. Gyakorlatban a gyilkos sokkal gyávább volt. Annyira ,hogy még azt is megkérdőjelezte...vajon ő gyilkolt e akkor..... Ugyan akkor ha ez így volt... akkor az első verzióhoz kellett kötnie. Ami pedig túlontúl nehéz volt elhinnie.... Edgar nem lehet sem áruló...sem más...*

- Ohh.... akkor kezdem megérteni... lehet mégis csak meg kellene látogatnunk ,hogy elnyerd végső büntetésed.
*A végét elhúzta ,mintha ezzel akarná csak cukkolni, végül komolyabb pillanatot vett fel. Ennyi volt a hirtelen közvetlenség.*

*Amint a másik kiabálni kezd homlokát, arcát a tenyerébe temeti..... Nehezére esik elhinni ,hogy Jester ezt valóban megtette...... Sok idő eltelt..s már éppen sóhajtva mondta volna ,hogy ezzel nem ért el semmit ,mikor megszólaltak.*
- Hát... senki nem kért, hogy azt tedd, de köszönjük, azért.
*Figyelte hosszan.*

Háháááá! Arra mérget vehetsz! Sőt! Tiéd lesz az első, saját kezűleg dedikált példányom is! * Valamiért a gúny vagy az apró negatívumok mindig elkerülik a figyelmét, szándékosan zárja ki őket a beszélgetések többségéből. * Hmm, még nem tudom, hogy itt csinálom-e meg, vagy odakint, de egyszer összehozom! * Határozza el magát. *

Mit szóltak? Eleinte mindig kaptam figyelmeztetőket, aztán végül beletörődtek. Volt aki már eleve jól vette és meme-ben válaszolt a jegynél. Szerencsére a többségnek volt humora. * Felnevet. * Ugyanezt mondják nálunk rólatok! A sok megmagyarázhatatlanul kombinált kütyüvel, vagy furcsa videó klipekkel és különleges ételekkel... legalábbis felénk azok.

Dehogynem kapott... nem is egyet! Igazából majdnem mindegyik csaj taknyán tenyerelte, akárhányszor próbálkozott. Nem olyan macsó alkat, mint én. * Közli a végét szélesen vigyorogva. Sosem volt szívtipró típus sem kinézetre, sem jellemre, de ez elengedhetetlen volt a poén mellé. Hiába. Ha fárasztó akar lenni, akkor azt rendesen kell csinálnia! Csak akkor kapja fel a fejét ismét, amikor Naimei a büntetést említi. * He?! Komolyan azt akarod, hogy élve felfaljon engem az a rém? Hát így hálálod meg a spéci fánkvacsorát? * Néz rá nagy könnyes szemekkel, ebből rántja vissza a szólításra felbukkant alak. *

Nem gondoltam, hogy tényleg bárki is előbújik... * Állapítja meg a feje búbját megvakarva. *

* Amikor az alak előbújt nem erre számított. Sok mindenre felkészült a tegnap esti rövid beszélgetése után a lovaggal, viszont egy ilyen eshetőség nem volt közöttük. A nő és a bohóc nem tudják, mit akarnak tőle? Csak kértek valamit és most nem tudnak mit kezdeni az általuk kialakított helyzettel? Ehhez hasonló gondolatok tömkelege kúszik át a gondolatai között, miközben némán ácsorogva végigméri őket közelebbről is. A hosszú csendet a részéről egy kérdés követi, tömör formában, komoly hanglejtéssel. *
A barátotokat keresitek?