Wonderful Opportunity (Xionora, Serahime) [+18 ]

// 2013. Március 20. Japán egy kisebb városának legkülsőbb körzetében van egy nagy birtok amelyet Atamotsu családja birtokolja már nagyon régóta. Szó szerint. Senki nem jár ide szinte és ők is csak bizonyos időkben mennek a városban. Habár, családtagjaik mindig kiemelkedő szerepekben tündökölnek. Politika, show-biznisz, üzlet...bármihez kezdenek, szinte mindenhol ott marad a nevük egy darabkája, mialatt róluk sosem derül ki több, mint amennyit akarnak. //


*Lassan ébredt fel nagyot ásítva mialatt kiemelte a szeméből a világos haját. Érezte ahogyan a hűvös fém lejjebb csúszik a nyakán, habár nem pillantott le rá, mivel már megszokta ,hogy a kereszt minden reggel visszatér a helyére. Felállt, majd széthúzta a bársony függönyöket, hosszan nézte az éjszakai csillagos eget. Nyugodt mozdulattal ment, szétnyitotta a szekrényt majd elővette a ruháját.*

* A lány egy pillanatra elgondolkodott mialatt megtörölgette a szemeit. Már egészen megszokta a dolgokat, és mégis, még mindig egy ideig fáradtan pillantott maga elé. Behúzta a csuklyát a fejébe mialatt nézte az épületet. Sajnálta előre is a lányt akinek ma ide kellet jönnie. Ő kíséri az első napokban, ami nem gond. Hiszen.... ő ugyan így járt pár éve, mint most ez az idegen.*

*Hosszan elnyúlva terjeszkedett el az ágyon s lassan nyitotta fel szemét majd felült. Fejét megvakarva nyújtózott egy nagyot ami ásítás kísérte.*
- Ehh reggeli büdi...
*Kuncogott magán bohókásan majd kicsit húzta el a függönyt kíváncsi volt az új jövevényre. Elgondolkodott egy kicsit majd alsóba és póló nélkül sétált ki  a folyóson s be kopogott Rika-hoz. Mindig őt kelti fel és vonzódik is hozzá csak jól titkolja*
-Rikaaa -chaaan... éhezek a csókodra!!!
*Kiabálja édes még is hangosan mindenkit felzavarva majd utána el neveti magát ,hiszen ezt minden reggel eljátssza.*

*Yuka még otthon pakolászik egy bárányos pizsamába s el tesz egy fokhagymás ,meg fémes cuccokat kissé fél  a vámpíroktól. Minden hova viszi igazából ő hisz a létezésükben. Meg igazítja haját és nagyot sóhajt*
-Nem lesz semmi gond oda megyek be mutatkozok...biztos kedvesek meg barátságosak...
*Édes anyja szólítja majd le megy ebédelni és olvas az iskoláról ,hogy elég kifinomult s milyen szakkörök s egyéb érdekességek vannak.*

*Lassan húzta le a csuklyát a fejéről ahogyan lépéseket hallott. Barna szemeit az ajtó felé fordítja, halk sóhajjal, főleg amikor meghallja a lépésekhez kapcsolódó hangot is . Felfújja az arcát, habár ezt  másik nem láthatta. Már megtanulta kezelni a személyiségüket az alatt az idő alatt ,hogy ide került, habár eleinte sokkal nehezebb volt. Hirtelen dobta a párnát az ajtónak, jelezve ezzel a srácnak ,hogy tűnjön el. Minden reggel eljátszotta vele, és minden reggel közölte vele, hogy nem fogja engedi ,hogy a véréből igyon.*
- Menj el mosakodni !
*Kiáltott ki ,majd a tükörnél fésülködött még meg. Úgy tűnt a lány később jön. Bár abban reménykedett, hogy nem olyan későn.*


*Morogva sóhajtott mialatt a nyakkendőjét bekötötte ,majd lassan nyitotta ki az ajtót és úgy szólt ki.*
- Mi ez a reggeli zsivaj megint ? Mi lenne ha készülődnél Kaito ?
*Nézte hosszan ,majd halkan sóhajtott.*
- Még a végén elkésünk miattad.

*Kaito Csak kuncogott a lànyon Majd bad oldaldra tekintett testvèrère. Fel vonta szemöldökèt majd közèpső ujjàval be mutat neki s ki nyujtja nyelvèt testvèrère . Nem foglalkozik vele Tulsàgosan  Majd int s megy kèszülödni . Arcàt meg mossa majd inget s nyakkendőt vesz fel az alkalomra.*

*Yuka màr kèsz lett s fèl òra mùlva oda is èrt majd böröndjèvel lèpett előre s nagyot sòhajtott. A folyosò hatalmas volt s gyönyörű. Azt se tudta merre nèzzen Majd làtott 3 idegent Felèhe közeledni s ő csak kedvesen mosolygott .*

- Pff.... *morgott egyet az orra alatt a srác ,majd inkább megfordult és megigazgatta a kezén a kesztyűt. Nem telt el túl sok idő, mikor hallotta ,hogy lent nyitódik az ajtó ,csak erre pillantott fel.*
- Megjött....
*Mialatt elindult rákoppantott kettőt Rika ajtajára ,majd a másikéra is ,hogy jelenjenek meg. A lány már éppe kilépet ,így neki a fején koppant a vámpír keze ,míg az tovább ment. Nem sokkal késöbb megállt . Az órára pillantott.*
- Kicsit késik...lassú....

*Rika zavartan ment utána ,majd sietve lépkedett. Halk sóhajjal nézett a két srácra ,majd lassan előre.*
- Viselkedjetek rendesen...

*Még tollászkodott legalább fél órán át majd hirtelen észbe kapott amint az órára tekintett. 
Te jó ég elkések!
*Gyorsan össze kapva magát szinte csúszkált a folyóson nagy vigyorral a képén. Ám bár majdnem testvérét fel lökte ,de mellé parkolt s rá nézet Rika-ra kacsintva. Csak később vette észre az új jövevényt s elmosolyodott kedvesen hiszen az illata íncsiklandó volt.*

*Yuka bátran oda lépett s meghajolt illedelmesen az idegenek elött ,de kedvesen elmosolyodott amint fel emelkedett s kihúzta magát.*
-A nevem Akarumo Yuka ..ez a hely csodálatos igazán szerencsések vagytok ,hogy ilyen szép helyen éltek..akár egy filmbe csöppentem volna...
*Látszott rajta ,hogy kissé feszült s a tartása is merev volt s ökölbe szorította kezét.*

*Rika nem foglalkozott komolyabban a sráccal, meg a kacsintásaival. Elpillantott, talán kicsit frusztráltabban. Már egészen megszokta ,hogy így viselkedik. Eleinte elég nehéz volt, mára azonban általában ki is tudja kerülni. Amikor a lány odaért hozzájuk ,kedvesebben mosolyodott el s hosszan nézte. Alacsonyabb volt ő nála, bár nem sokkal, csak pár centivel. Viszont különböztek...külsőleg nagyon is. Szavainál meglepődött, de érezte a lányban ,hogy zaklatott. Hirtelen fogta meg a kezeit mosollyal.*
- Üdv itt! A nevem Rika, én fogok neked segíteni beilleszkedni!

- Rika!
*Szólalt fel, majd sóhajtott egy kicsit. a Hangja nem volt indulatos, se túl rideg, mégis parancsolóan hatott.*
- Hagyd békén, nem szükséges ,hogy pátyolgasd.
*Nézett rá a vámpír lányra ,majd vissza.*
- Nem fontos ,hogy mit gondolsz, bár valószínűleg megkönnyíti az ittléted ha tetszik a hely.
*Az órára pillantott.*
- Ideje indulnunk az esti iskolába. Öltözz át, megmutatom hol a szobád.
*Azzal el is indult. Rika sóhajtva nézett utána ,majd át a másikra.*
- Te nem mész....