Apokalipszis INC

- Nem hinném, hogy fontosak a tabuk ebben a helyzetben... Egyébként még mindig nem értem, hogy miért baj, hogy nincs itt.. nekem nem hiányzik...
- A tabu az tabu Árész... Ch... És még én okoskodok. Engem nem érdekel, hogy holnap enyészek el, vagy ezer év múlva. A ti bajotok az, hogy velem ellentétben nem élvezitek a munkátokat. - Szólt a kettő után. Alaposan és nem túlságosan sietve étkezett amikor kihozták a csatlósai a fogásokat, majd jó fél nap múlva indult el a kapuk felé.

- Hádész. Nem eszünk kollégát. Még. * Szólt a lábai alatt tekergőző sötét masszának, amely óvatosan, de elkezdett Ragály felé orientálódni. * 
- Igen, hallottam. * Pillantott az érkezőre. * Senki sem éhezik, nincs szükségük táplálékra... a hét főbűn közül egy kiesett, és meggyengült a kapzsiság is emiatt, ugyanakkor nincs akkora értéke az erényeknek sem, mert nincs miért adakozni a rászorulóknak. Az egyensúly felborul... Mindez azért, mert a testvérünk elkóborolt... * Bosszúsan felsóhajtott, az ujjai közé csippentette az orrnyergét. *
- Szétosztottam a ránk bízott feladatokat, remélem hasonlóan tetted... Nem tudjuk, mikor érkezünk vissza, vagy ráérünk-e közben... * Még mondta volna tovább, de egy puffanás kíséretében megjelent mellette egy kaszás. A kezeit tördelte, felnézett Azraelre. *

- Főőőőőni... 
- Mondd.
- Jött egy tag... 
- És?
- Hát... 
- És?
- Megbánta, hogy egész életében habzsolt.
- Mi a kérdés?
- Azért bánta meg, mert rájött, hogy nem kellett volna, mert odalent nem nagyon van szükség már rá... mármint kajára... * Hadarta szinte egy lendülettel. * 
- Po-... * Elhúzta a száját, nemet intett a fejével. Az illető megbánta és a törvényeik azt követelték meg, hogy a léleknek mérlegelnie kell a bűneit. * Küldd el gondolkozni.
- Biztos?
- Biztos...           ...                  ...                Még valami?
- Semmi. Csak jó utatéshozznekünkkukacotzsinóron! * És eltűnt. *

- Nem azzal van baj, hogy élvezed, hanem ahogy élvezed idönként.
*Sóhajtott fel testvére felé, főleg mert még nagyo n is elevenen élt benne, amikor Árész tönkretette harmadtestvérükkel a játékát.*

*Hosszan pillantott le a feke gomolygásra, majd elvigyorodott sokkal vidámabban.*
- Kutyuka kutyuka! Azareel hozott neked finomságot ~ *Vett elő pár jutalom falatott, majd felpillantott még ikrére.* Nem eteted elégé, látszik.
*A kaszás megjelenésére nem reagált a szavakra viszont elfolytott egy nevetést. Csak a végén pislogott párat értetlenül, végül inkább nem kérdezett hanem a másik felé emelte mutatóujját.*
- Nem akarom tudni, csak azt ígérd meg, hogy Árésznak nem mutatod meg mi az a kukaczsinórón...
*Megvárva testvérét folytatta útját a kapuhoz.*
- Ahhh...annyira megnézném most tollas barátaink arcát ~

* Ahogy végzett az étkezéssel még megmosakodott, megfésülködött, átöltözött és teljesen rendbe szedve magát indult el ki, ahol találkozni szoktak. A két tojás már kint beszélgetett, amikor odaért melléjük. * Nos? Mi a terv?

* Rezzenéstelen vonásokkal nézte végig, ahogyan Hádész elkezdett tekergőzni a Ragály lábai alatt tökéletes nyolcasokat leírva. A jutalom falat miatt kihúzta magát, a kerek formájában is úgy festett, mint az emberek kutyáinak groteszk formája. Kinyitotta a száját, több sorban lévő hegyes fogait boldogan csattogtatta. * 
- Elkényezteted. Eddig elegendő volt nekik néhány lélek, de amióta rátaláltál erre a kekszre... * Sóhajtotta halkan. * Velünk jön, hátha szagot fog... lesz még alkalmatok játszani. 

* A kukacokra nem válaszolt, csak sejtelmesen elmosolyodott. Bármit takarhatott. Bármit. 
Amikor a harmadik testvér megjelent, intett neki. *

- Egyszerű. Vacsorát akart készíteni legutóbb... Tudjuk, hogy az utóbbi időben a hagymakarikák megszállottja lett, amelyet az emberek világából szerzett be, New Jerseyből...

- Ugyan, ugyan. Valakinek el kell kényeztetnie őt is. Igaz Hádész? ~
*Azzal még egy keksz landolt a kedvencnek.*
- Velünk? Hova? Remélem tudod, hogy bizonyis helyeken nem szokványos a megjelenése.
Mikor megjött Árész, lendületesen intett felé. Kihúzta magát, megigazította a ruháját.*
- New Jersey? Ott minden van! Nem beszélve arról, hogy az egyik leglakottabb rész!
*Azzal mély levegőt vett.*
- Végre! Rég voltam odalent!