Én klónom, te klónod (Nyitott)

~ Nem messze a kanadai határtól, pontosabban az egyik legforgalmasabb út mentén álló kocsmában ~

* Odakint már sötét van, ez javarészt annak köszönhető, hogy elérkezett a tél. A hó még nem esett le, de a szél már igen csípős, így aki csak teheti, éjszakára inkább behúzódik valami fűtött helyre. A kocsmánk több szempontból is népszerű: van fűtés, italok, zene, italok, péntek esti focimeccs és ami a legfontosabb: italok. A kis helyiség szinte zsúfolásig telt emberekkel, a levegőben vágni lehet a tesztoszteront (csakis az arra járó favágók miatt), ám a legtöbbjük figyelmét kivételesen nem a háttérben rikoltozó zene vagy a tv villódzása köti le, hanem egy vörös-fekete öltözéket viselő maszkos figura. *


Nnnnngggghh! * Hallatszik a válasz a koncentrálásából. *
Gyerünk, ne húzd már! Meg tudod csinálni vagy sem?
Igyekszem~ * Nyögi magas hangon, ahogy összeszűkített szemmel a középső ujja helyét nézegeti. * Aaaaargh! * Folytatódik az elmélyült erőlködés. *
Még egy tízest rá, hogy nem jön össze!
A legutóbb három perc alatt megvolt, már vagy nyolc perce hörögsz!
Kussolsz! Éppen koncentrálok! * Ekkor vált a régi zenelejátszó a következő számra: https://www.youtube.com/watch?v=jW7VhkNqjnc * Huhuuuu! Az én számom!
* A zenét beállító férfi összemegy 20 centit és igyekszik elbújni a pult takarásában. A maszkos alak énekelni kezd, hamisan, torzan magasan. * Someone kill the DJ, shoot the fuckin' DJ... * Az ép kezével megpörget egy pisztolyt, majd visszacsúsztatja a fegyvert a tokjába. * Bocs, majd legközelebb, most meg kell nyernem egy valagnyi pénzt. Hörrrrrrrrr! Koncentrálj.... koncentrálj...

Megtanulod, fiacskám, hogy nem intesz be olyan könnyen... * Dünnyögi a pultos. *
Befonom a bajszod... * Ekkor megmozdul a csonk, és valami lassan kibukkan belőle... egy töltény hüvely pottyan az asztalra, majd halk koppanással a földön landol. A halk, fémes neszt csalódott morajlás követi a tömeg részéről. *
Add fel, és inkább perkálj!
Figyi, köpcös, van egy vödörnyi pofádlapos odakint, hozd már be légyszi! * Az említett köpcös az erőlködő maszkossal szemben támaszkodik az asztalon. *

* Talán csak 1-2 perc telik el így, mikor végül a fogadás tárgya a kesztyűjéért nyúl. Felveszi, ekkor történik meg a várt csoda: a kesztyűt lassan kitölti a hiányzó ujj. A tömeg felhördül, a köpcös az asztalra csap. *
Mutasd! Nem ér trükközni!
Haaaa-ha! * Pattan fel a maszkos, éles hangon felnevet és a visszanőtt ujjal az ellenfele mellkasára bök. * Ide a lét! * Leveszi a kesztyűt és gátlástalanul beint. *

Like a boss! * Közli a fejében egy vidám, élénk hang. *
Huzzah! * Mondja a komorabb, kissé talán érzelemmentesen. * Na, most már ideje munkához látnunk.
De még csak most kezdtük a bulit!
Írnunk kellene egy forgatókönyvet...
A forgatókönyvek unalmasak.
Írhatod zsírkrétával...
Legalább stílusos lenne.

Mondtál valamit, Wade? * Néz értetlenül a pultos. *
Csak a köpcösnek. Mi a baj, haver? Kicsit olyan... hmm, mi is a jó szó rá... hülyének tűnsz.
Csendben maradsz akár öt percre is? * Kérdezi, miközben a pénzt az asztalra csapja. *
Volt már rá példa... egyszer. Elvesztettem a fejemet és betömték a számat egy tornacipővel. Na, hol is van az a DJ...

*Csípős hideg van, s úgy érzem koránt se vagyok át melegedve és már nagyon kell, bizonyos dolgot is elintéznem. Egy jó ideje már úton vagyok, de még mindig nem tudom, hol lehet az a cím amit anyám meghagyott. Nagyot sóhajtva útközben meglátom a kocsmát, és gondolván egyet elindulok oda. Mielőtt bemennék kicsit rendezem magam és úgy megyek be a helyiségbe ahol rengetegen vannak és inkább férfiak. Nagyot sóhajtva igyekszem nem feltűnést kelteni azzal, hogy betértem ide.

A pulthoz megyek és ekkor pillantok meg egy hörgő maszkos kétajtós szekrényt. Eléggé érdekes látvány ahogy ott a kezére koncentrálva hörög és sokan körbe is veszik. De legalább rólam eltereli a figyelmet, ám olyannyira, hogy a kocsmáros sem veszi észre az új vendéget. Nagyot sóhajtva várok, hogy befejezze szenvedését a maszkos és csak ez után szólalok meg a csaposnak.*

- Elnézést! *szólok oda, aki végre észre vesz és oda jön. Elég régen járhatott itt nő, mert elég alaposan végig mér, bár a kabátom még nem vettem le, de azt hiszem itt jobb is ha nem, mert rengeteg a férfi és egy szem csajként a fűzőmbe talán túlságosan is a tesztoszteron bombák figyelem központjába kerülnék.*

- Miben segíthetek ifjú hölgy? Minek köszönhetem, hogy benézett ebbe a poros kis lebujba? *Érdeklődik nyájasan. Mint ha ezzel levehetne a lábamról. Felvonom egyik szemöldököm.*

- Épp erre jártam és hát van egy kis dolgom, na meg eléggé hűvös van és már egy jó ideje járom az utat. Szóval van egy kis forró teája? *Kérdem érdeklődve.*

- Teám az nincs, de forralt bort adhatok, ami jól át melegíti a kisasszonyt. *Közli én pedig bólintok, hogy akkor azt. Mikor kikapom a két deci forralt boromat kifizetem.*

- Merre találom a női mosdót? *Kérdezek rá, mert nem igen van kedvem keresgélni. Mikor megkapom a választ a forralt borba bele kortyolok, megköszönöm az útba igazítást és ott hagyva a poharat megyek el a mosdóba.

Nem sokáig vagyok bent, és a kabátom viszont kezemben viszem ki, mert persze miért ne elfelejtettem visszavenni. Határozottan lépkedem vissza a pulthoz a poharam mellé. Cipőm sarka koppan a kocsma kövén a zene ritmusára. A maszkos férfira pillantok. Nem hétköznapi ember, és talán ismerheti az apám, bár nem tudom, hogy mit szólna, ha csak úgy leszólítanám. Ajkamba harapva figyelem és érzek magamon egy két pillantást a favágók részéről, de nem azzal foglalkozom. Nem érdekel különösebben, hogy néznek. Legeltessék a szemüket, ha meg bepróbálkoznak, hát egészségükre, de talán a részeg favágókkal még én is elbánok.

Figyelem a maszkos férfit, aki láthatóan jól érzi magát, bár koránt se tudom mit akar egy nyomorult Dj-vel. Még normális számot se tudnak csinálni, csak keverik össze vissza a jó zenéket szarrá. Na mindegy. Végül erőt véve magamon megyek oda hozzá és felnyúlva finoman kopogtatom meg a vállát.*

- Elnézést. Tudna nekem segíteni? *Kérdem a zenét túl kiabálva.*

Kopogtatnak... a vállunkon. Jobban odafigyelhetnél.
Lehet, hogy a DJ! Bárki is legyen az, robbantsuk fel és... ODASS! * Váltják egymást hangok a fejében. * Cicik!
Nem is akármilyenek... * Mondja ki hangosan, ahogy elvigyorodik maszkostul. * Máris megsegítelek, Szépség. * Ajánlkozik szinte azonnal. * 
Formásak...
Kerekek és puhák...
~Nem... szabad... odanéznünk! Az Úr tesztel minket! ~ * Enged a hangnak, így nem bámulja meg feltűnően... annyira feltűnően. *
Mióta hiszünk?
Amióta ilyenek mászkálnak... szabadon. Többnyire szabadon.
Koncentrálhatnánk arra is, amit mondani akar.
Beszélj, Jelenés... * Mondja földöntúli hangon, majd megköszörüli a torkát. * Ne félj, bajba jutott hölgy! Segítek! * Bevágja magát a hősi pózba, épp csak a magasztos háttérvilágítás hiányzik. *

És ha segítünk neki...
Akkor lehet, hogy meghálálja. Karáááácsony vaaaan!

Szóóóóóval, tulajdonképpen mit is csinálsz errefelé egyedül? * Kérdezi, ahogy lazán megtámaszkodik. *
Ne felejtkezz el a küldetésünkről sem... de feleslegesen beszélek.
Hallgass már, most éppen a labdákra koncentrálunk.
Ez magas röptű lesz... 

*Hosszan nézek az alakra ahogy megfordul és felhúzva a szemöldököm. Pislogva nézek rá és nem igazán értem mi folyik most, de hamar levágom, hogy a melleim bámulja.*

~Aha... szóval tetszik neki...~ *Szélesen mosolyodom el és melleim alatt fonom keresztbe kezeimet, hogy még jobban kiemeljem neki. Ha ez tetszik neki, akkor csak hajrá.*

- Öhm nem vagyok jelenés, valóságos vagyok. *Mondom furcsállva, de csak folytatja a furcsa viselkedést. Mikor azonban a hősi pózba vágja magát a Bajba jutott hölgy megnevezés után akaratlanul is nevetésre kényszerít. Ajkaim össze harapva nézek rá és próbálom vissza fogni a nevetésem, de utána nem bírom tovább és kezem a szám elé rakva nevetek fel, mert nem bírom. Ez egy... nem tudom mi.*

- Neh... ne haragudj kérlek. *Mondom nevetve és letörlöm a szememből a kicsorduló könnycseppet.* -Hjaj rég nevettem ilyen jót. *jegyzem meg és lassan normalizálom magam és megköszörülöm a torkom.*

- Bocsánat tényleg nem akartalak kinevetni, de ez a póz azért túlzás volt. Szóval nem vagyok én bajban és az apám keresem. Annyit tudok róla, hogy a legközismertebb neve a Farkas. Szóval őt keresném. Nem ismered véletlenül? *Kérdezem ránézve.*
- Ha pedig ismered, megmondanád merre találom? Ő nem tud róla, hogy én a világon vagyok, szóval szeretném ha diszkréten kezelné a dolgot. *Mondom felnézve rá és ekkor jut eszembe, hogy nem mutatkoztam be.*

- Elnézést... elfeledkeztem bemutatkozni. Eylee vagyok. *Mondom a kezemet nyújtva felé.*

Nevet...
Rajtunk nevet?
Nem, mellettünk...
Apropó, mell... Többet kellene nevettetnünk.
~ Nah, nem véletlenül tartalak titeket, ötleteljetek csak. ~

* Enyhén oldalra biccenti a fejét, úgy figyeli az ismeretlen, és már nem is annyira elveszettnek tűnő hölgyet. * Neked megbocsátva... de csak mert amikor egy lány mosolyog, akkor a legcsinosabb. * A sarok felé sandít, ahol a takarítónő éppen egy asztalt törölget. A középkorú vagy éppen középkori nő rájuk pillant, kancsal tekintetével és hiányos fogsorával megvillant Deadpool felé egy széles mosolyt. * Azaz... majdnem mindegyik.
A szemeeeeem... kiégett a szemem. Nem tudod, mit láttam.
Mindannyian ugyanazt láttuk...

* Elmélyült grimasszal és összeszűkített szemmel hallgatja a lányt, közben megvakarja az állát. * Teeeeeeehát, elvesztetted az apukádat... * Amikor meghallja a nevet, megcsúszik a támasztékán és hanyatt esne, de mielőtt földet ér, elteleportál, Eylee mögött jelenik meg és elkezdi körbe járni a nőt. * Farkas... az a Farkas? Kicsi, köpcös, szőrös és büdös...? Nem mindig büdös, de szőrősnek szőrős, azzal a hülye akcentussal az X-eknél? * Elmélyíti a hangját, hogy utánozza Logan szövegelését. * Snikt, öcsi.

* Alaposan körbejárja a nőt, majd hirtelen lefékez, és végigméri. *
Ha Farkas lánya...
Akkor könnyen lehet, hogy... 
Ugye te nem vagy annyira szőrős?!
Nem erre utaltam, idióta... Hanem arra, hogy csontkarmokkal fog minket feldarabolni, ha bosszantjuk. Emlékszel, amikor szíven szúrt.
Szó szerint...
És feldarabolta a karunkat, mint a parizert...
Legalább húsz percig raktuk össze...

Tudom, hogy hol találod a kis köpcöst...
A küldetésünk, Wade...
Viszont előtte még van egy kis munkám, de utána elviszlek hozzá.
Egy szívmelengető családi találkozó! Olyan romantikus! És ha már ott vagyunk, elkérhetjük tőle a Black Birdöt.* Mondja elérzékenyülten a hang a fejében. *
Ne merülj bele... úgysem adja oda. El kellene mondani a nevünket...
* Odanyújtja a kezét. * Szólíts csak az egyedüli és utánozhatatlan, a lenyűgöző Deadpoolnak! * Mutatkozik be színpadiasan. *

*Hosszan nézek a furcsa alakra és mély levegőt véve engedem le a kezemet és teszem csípőre. Mikor közlöm vele kit keresek majdnem hanyatt esik. Felvonom a szemöldököm és mikor mögöttem jelenik meg nem kicsi meglepődve lépek egyett előrébb. Cseppet sem tetszik, ahogy el kezd körbe körbe járni.*

- Farkas és mutánst... *Mondom ránézve ahogy körbe körbe járkál.* -És nem elvesztettem, hanemnem is ismerem. Édesanyám mondta, hogy ő a vérszerinti apám, és ezért keresem. *Mondom és kezd irritálni ahogy körülöttem járkál.* 

- Állj már meg, mi vagy te keselyű, aki a konc körül kering? *Kérdem kicsit ingerültebben, de megis torpan, majd úgy néz rám. Szemeim kikerekednek a kérdésén.*

- Mégis mi a fene ütött beléd?! Te épp elmével rendelkezel? Úgy nézekki mint aki tiszta szőr?! *Kérdem kicsit felháborodva.* -Egyáltalán nem vagyok szőrös világos? Még azt a bizonyos helyet se hagyom szőrösre. *Mondom és megremegek még a gondolattól is, hogy ott bozót legyen. Elhúzom a szám.* 

- Akkor segítesz? *Kérdem ránézve össze préselem a szám és nagyot sóhajtok mikor mondja, hogy van még egy kis dolga, de utána elvisz.*

- Jó felejsd el... majd megkeresem a Xavier intézetet... *Mondom felemelve a kezem és finoman paskolom meg a mellkasát.* -Jót beszélgettünk. Bár látom tombol benned a tesztoszteron. Bár ha a dolgod a Xavier intézet közelében van akkor viszont lehet jobb lenne veled tartanom. *Mondom elgondolkodva és ajkamba harapva mérlegelem, hogy mennyire veszélyes nekem egyedül mászkálnom. Ő még meg is tudna védeni az esetleges bunkó tolakodóktól. Eddig is csak a titkos tökön rúgással menekültem meg a kellemetlenkedőktől.*

*Kint elgondolkodva támaszkodik meg a járgány mellett, mialatt dobálja a kulcs csomót. Nem úgy tűnik mintha túlságosan figyelne másra, sem arra amit éppen csinál, inkább csak ezzel üti el egy ideig az időt. Pár perc, és úgy 40 dobás után hirtelen a tenyerébe zárja a kulcsokat, s egy könnyed mozdulattal igazítja el fehéres haját. Csak azért indult el erre, mert úgy hallotta ,hogy több, nem regisztrált hős vagy mutáns járkált erre. Elméletileg az volt a dolga, hogy ezt elintézze, azonban útközben valahogyan más részre terelődött a feladata. Megnézte az időt. Sosem szerette túlságosan, ha nem irányíthatja úgy a dolgokat, ahogyan eltervezte. Ez mondjuk érthető volt, hiszen "New York hercegnője", szinte mindent megtehet. Erre a gondolatra elmosolyodott, eltette a kulcsokat ,majd ismételten megigazgatta a hosszú haját, immáron egy kicsit csábosabb mozdulattal. Felvonta a fejét ,majd elindult a bűzölgő kocsma felé, ahová alapjáraton, nem ment volna csak úgy be. Sem régen, hiszen valljuk be semmilyen értékes dolgot nem rejthet el a tulajdonos, sem normál körülmények között, mivel ő inkább megszokta az eliteb környezetet.*

*Szemei egy pillanatra össze szűkültek, így a falon át láthatta körülbelül mennyien vannak bent, ettől függetlenül nem sejtette pontosan ,hogy merre is van az akit vár.*
- Sejtésem van.
*Suttogta maga elé, azzal újra ,most élénkebb zöld szemeivel pillantott előre, s kecses, szinte macskás mozdulattal lépett be. Nem messze az ajtótól állt meg. Egyik kezét a csípőjére tette, míg másikkal a szeme elől igazgatta meg a haját. Már kiszúrta azonnal a "célpontot" s azt is ,hogy nincs egyedül. Felvonta egyik szemöldökét s ajka egy mosolyt engedett meg, habár ebből nem lehetett tudni pontosan mire is gondolt. Érezte magán mások tekintetét, de egyáltalán nem zavarta, sőt sokkalta hízelgett neki a dolog. Habár számára ezek az egyszerű böhöm férfiak mit sem jelentettek. *
- Ninii...ciiiica, nem karmolászunk együtt egyet ?
* Lassan pillantott át a nála vagy másfél fejjel magasabb férfira, végül széles mosollyal húzta végig az egyik körmét a pasas arcán. Az eleinte vigyorgott, majd hirtelen mordult fel ahogyan a vér kiserkent. Már éppen rándult volna , mikor hirtelen megtorpant, mert észrevette a nő karmait. Elhúzta a száját ,majd köpött egyet oldalra s úgy vonaglott el.*
- Balszerencse....cica.
*Vonta fel a fejét a nő a kis incidens után, azzal vissza emelte szemeit a másik kettőre. Ha eddig nem is vették észre az ezután járó füttyentések, vagy röhögés amit a férfi barátai kezdtek el annak balszerencséjére, elégé kirívó volt.*
- Nini... pók utánzat.
// csatlakozom :3 //

/ Üdv köztünk  Jó karakter választás /

Ohohohoho... Az év újságcímét sejtem a háttérben. * Mondja rajongó ábrázattal. * Várjunk, várjunk... egyáltalán ki az, aki összejönne azzal az alacsony, szőrös méregzsákkal? * Bukik ki belőle a kérdés, miközben mélyen elgondolkozva a feje búbját vakarássza. *
Ezt kár volt kimondanunk...
Elkaszálsz minket még a randi előtt!

* Abbahagyja a körözést, teljesen mozdulatlanná dermed mozdulat közben, ezzel egy kecses balerina-pózt kölcsönöz magának. * Naaah... láttam már csajt, akinek csak azért volt babapopsi sima az arca, mert hologramos kivetítő volt rajta... Ha már babapopsi, a szaga is olyan volt. * Visszaáll normál pózba. *
Nem úgy volt, hogy nem mozdulunk?
Zsibbad a kisujjunk, muszáj... * Mondja a hang vékonyan cincogva. *
El ne bőgd magad, csak egy kisujj...
De olyan sokat tett már értünk...
Hátráltat minket: felakad a polcok mellett, az ágy lábában...
~ Mert eltereled a figyelmünket és nem nézünk körül eléggé. ~

* A pikánsabb részletek említésére még a maszk is boldogan elpirul. * Azt hiszem, elég részletet tudok ahhoz, hogy jó esténk legyen... Ha csak a Farkas-barkas meg nem tudja...

* Amikor a lány visszautasítja, szomorú tekintettel néz rá, épp csak a havazás és a szívszorító hegedű szó hiányzik a jelenethez. * Nananana... Batmaaaaaan. * Kotyog közbe a hang. * Én éppen keményen dolgozom, szép hölgy, éééés ezért a melóért még fizetnek is. Egy icipici prioritást élvez, de nem minden tekintetben.
Ha igazat mondunk, lelép...
Ha hazudunk, akkor pedig felképel és lelép...
Ilyenkor bezzeg nem tudtok jó tippet adni. * Ezt hangosan is kimondja, habár nem feltétlenül tervezte. *
Ne fogd ránk, mi csak hangok vagyunk a fejedben...
Gyááááááááááááááááász... * Térdre borul és hüppög párat, majd jön az ihlet. Felpattan, lesöpri magáról a port és széles vigyorral szólal meg. * Nem a Xavier intézet felé megyek innen, de tudom merre van, és ha végeztem a melóval, akkor el tudlak vinni. Hidd el, gyorsabban végzek, ha szurkolnak nekem közben. * A lelki szemei előtt lepereg, ahogy a lobogó köpenyes, hős Deadpool küzd ádáz ellenfelével, a háttérben pedig a lány miniszoknyában, pomponokkal a kezében szurkol. *
Még szerencse, hogy csajozáshoz öltöztünk...
Testhez simulós, elasztikus kezeslábas kipipálva.

* Annyira elfoglalja a jelenet, hogy már csak a füttyögés és a hangoskodás kelti fel a figyelmét. Körülnéz a kocsmában, az újonnan érkezett, szintén roppant dekoratív hölgy éppen feléjük tart. Ha a maszk nem tartaná valamelyest, az álla már a padlón lenne. * Karácsony van... Négy díszgömbbel. * Közli boldogan. Elmélyíti a hangját és kihúzza magát, a tipikus arisztokratákra hajazó hangnemben kezd beszélni. * Biztosíthatom róla, hölgyem, hogy a kosztüm 100%-ig eredeti... a pókos kölyök koppintotta rólam, ez az én dizájnom, amely hosszú órák briliáns tervezési folyamatát foglalja magába...
Ismerünk ilyen szavakat?
Tőlem tanultuk... Büszke vagyok magunkra.
* Oldalra lép, hogy a nőnek ne kelljen átmennie előtte... végülis Fekete Macska... és a fekete cicák balszerencsét hoznak, ha nem vigyáznak velük. *
Ne hagyd, hogy elmenjen előttünk... * Mondja pánikolva a belső hang, de a többi ignorálja. *
Ez életünk legszerencsésebb napja...

*Hosszan nézek a szűk ruhás fura alakra. Miért is kérdeztem én meg tőle, hogy tud.e segíteni? Ez egy beteg!*

-Egy éjszakás kalandvolt anyámnak, de attól függetlenül beleszeretett... és mindenkit lehet szeretni nem gondolod? -kérdem keresztbe fonva a karjaimat. Egyáltalán nem szalag cím az újságban a létezésem. Attól, mert ő nem tud rólam még egyáltalán nem szalag cím jó? *Kérdem ajkaimat össze préselve. Mikor végre meg áll a körözésbe egy nagyon hülye pózban áll meg és csak megrázom a fejemet. Nem értem ezt az alakot. Arcomat kezembe temetem megrázva a fejem és nagyot sóhajtok.*

- És én úgy nézek ki, mint aki hologramos kütyüket használ? Vagy egyáltalán lenne pénzem megvenni egy ilyen full higtech cuccot? *Kérdem felnézve rá és ajánlatára szemeim jönnek ki a döbbenettől.*

- Nem vagyok olyan lány! Ezt is csak véletlenül árultam el! Ki csúszott a számon. *Mondom felemelve a kezeim védekezőn. ~Atya ég ha ez a nagy hústorony rám nehezedik én kilapulok. Nem is beszélve arról, hogy nem tudni mi van a maszk alatt. Nah szépen megcsináltad Eylee... kitudja milyen embert szólítottál te itt le.~ Fut végig agyamon és a csendet ő töri meg pislogva nézek rá, majd körbe, hogy kikről beszélhet. Egyre inkább bizonytalanít el a fickó viselkedése. Mikor térdre borul zavarba jőve nézek le rá és mondom el, ha esetleg az intézet fele menne vele tarthatok, mert nem akarom, hogy itt nekem sírni kezdjen. Szerencsére beválik, mert feláll és vigyorog. ~Mibe kevertem magam?~

Hosszan nézek a maszkos férfira és egyre inkább úgy érzem vissza vonulót kellene fújnom. Egyet lépek hátra, majd mély levegőt véve rázom meg a fejem. Nem ez nem vall rám. Kihúzva magam veszek erőt magamon és keresztbe fonva karjaim nézek a maszkos alakra, de mielőtt válaszolhatnék egy fekete testre simulós ruhában jön be egy hölgyemény. Oda kapva a jelenetre a tekintetem jót bazsalyogok orrom alatt, majd egyenesen oda jön hozzánk. Oldalra döntve a fejem nézek a hölgyre.*

- Estét... *Köszönök oda kapom a fejem Deadpoolra és a négy díszgömbös megjegyzésére össze szűkítem a szemeimet.* -Ezek koránt sem díszgömbök és csak nézegetheted őket, különben eltöröm a karod. *Morranok rá idegesen, majd a hölgyre nézek. Nem tudom mit akarhat, igazából nem is tudom miért, de bele megyek Deadpool ötletébe, hogy elkísérjem a munkájára. Vissza fordulok hozzá felnézve a kétajtós szekrényre.*

- Elkísérlek a munkádra. Több szem többet lát, és a túlélési esélyeid is nagyobbak velem. Meggyógyítalak a sérüléseidből, cserébe megvédesz. *Mondom kicsit morgósabban, majd a kezemet nyújtom.* -Áll az alku?

*Csak egy halvány mosolyt enged meg a férfi felé ,mialatt az bizonygatja ,hogy valóban ő volt előbb. Megigazgatja világos haját ,majd csípőjére vonja egyik kezét s úgy pillant a másik hölgyeményre. Nem tesz megjegyzést a "díszgömbös" mondatra. Őt nem bántotta annyira meg, fel sem vette. Azon csak elmosolyodik ,hogy a férfi, láthatóan ellép annyira ,hogy ne menjen el előtte. Ez már egy kis elégedettséggel tölti el. Felemeli jobb kezét s megnézi a körmeit ,majd kék szemeit ismételten a nőre s annak szavaira emeli.*
- Ha együtt dolgoztok, akkor együtt megyünk úgy tűnik.
*Pillant most át a férfira.*
- Mivel én előbb ismertem Pókembert, lényegében nekem ő lesz az eredeti. Sajnos másképp kell bebizonyítanod ,hogy mennyire vagy jó.
* Húzta végig a mutatóujját a férfi állán finoman ,majd megfordult ismételten a lány felé. Olyan lendülettel tette ,hogy fehéres haja csapott egyet.*
- Mivel nem vagy lejelentve, elkísérlek titeket. Sajnos most ez a dolgom....habár, úgy gondolom az sem véletlen ,hogy itt vagy te is.
*Sandít a férfira nyugodtan.*

Lássuk csak... * Gondolkozik el látványos, miközben megkocogtatja az állát. *
Most komolyan ezen gondolkozunk? Megint meg fog fájdulni a fejünk...
Csuklóból tudjuk a választ... Hehehe. Csukló. Csak egy betű a különbség.
Őszintén? Jah, lehet mindenkit szeretni... ha nem kicsi, szőrös és az esetek többségében büdös.
Feltétlenül muszáj bosszantanunk? Olyan sérülést is szerezhetünk, ami nekünk is fáj.
Csak nektek!
Mind a hárman ugyanazt érezzük, idióta.
Ahhoz, hogy rúgjon, végig kell mérnie minket a célpont után. Jó rucit választottunk!
*A fejében megszólaló hangok szinte teljesen elterelik a figyelmét, így némi késéssel válaszol. * Naaa, inkább örülnél a szalagcímnek, a modellek mindig jól mutatnak a címlapon. Egyébként nyilván nem csak ő nem tud róla... Én sem tudtam, és tutira akad még pár arc.

* Megáll a lány mellett és a mutatóujjával párszor megböki a vállát. * A Csodálatos Mandarin ingyen osztja őket...
És nem sztárnarancs!
Egyébként nem tűnsz hologramnak... sőt, nem is mi hallucinálunk ide, szóval a jelenés most már biztos nem jelenés.
Jackpot!
Hülyék... Most veszítjük el minden hitelünket.

Miért, a díszgömbökkel más labdázni szokott? * Teszi fel a kérdést, miközben a maszkkal együtt szélesen vigyorog. *
Ne kaszálj el minket ennyire! Várjunk...
Folytasd, zseniális terv. Így tovább marad velünk.

* Amikor a Fekete Macska végighúzza az ujját az állán, enyhén meggörnyed és bárgyú mosoly költözik az arcára. Párszor felvonja a szemöldökét és a hüvelykujjával mutat a két nő felé a láthatatlan közönség számára. * Csak rám várnak. * Gyors mozdulattal perdül úgy, hogy a fehér hajú nő mellett támaszkodjon meg a pulton. * Szívesen bizonyítok... Neked csak kérned kell.

*A gyors fordulás miatt a hajzuhatag telibe találja, ha nem lenne rajta a maszk, akkor biztosan rá is harapott volna.*
Lágyan simogatja az arcunkat...
Túl sokat képzelünk a helyzetbe. Próbáljunk meg egy dologra koncentrálni.
De négy van!

Jaaahahaaaa, hogy az... Együtt dolgozunk, azaz együtt terveztük, de hármasban sokkal izgalmasabb. Ha nem lopjátok el a célpontomat... Ki nincs lejelentve hova? * A munkaadója talán említette... de akkor gondolatban éppen egy rugós játék lovon múlatta az idejét, nem ért rá figyelni. * Állj, te tudod, hogy éppen hova indultam? * Bukik ki belőle a kérdés, majd szinte azonnal felcsillan a szeme. * Te vagy az első számú titkos rajongóm! Úgy tudtam!

*Hosszan nézek a férfira és keresztbe fonva karjaim sóhajtok fel.*

- Anyám szerint koránt sem volt büdös... ha csak az állandó cigi füstjére nem gondolsz a büdös alatt... nem mellesleg a kicsi alacsony szőrös embereket is lehet szeretni. *Mondom védelmezően az apámról. Bár nem is ismerem. Ahogy megbökdösi a vállamat szinte ösztönösen ütöm el a kezét és vehemensen reagálok.*

- Engem ne bökdös! Nem jelenés vagyok és nem is használok ilyen holo akármicsodát! Felfognád már végre?!  *Kérdem kifakadva és fújok egyet mérgesebben.*

- Az általad díszgömböknek nevezett testrészeim számodra és mások számára is tabu világos?! *Kérdezek rá miközben mellkasára bökök, hogy nyomatékosítsam, majd vissza helyezem kezeim keresztbe és morogva fordítom el a fejemet. Amikor láthatóan felém fordul a fekete ruhás nő rákapom a tekintetem és féloldalasan felhúzom szemöldököm.*

-Mégis hogy érted azt, hogy nem vagyok lejelentve? Mégis hova kellene, hogy le legyek jelentve. Egyáltalán kicsoda vagy te, a macska nő? *Kérdezem még mindig ingerültebben és azt se tudom minek vagyok még itt. Nagyot sóhajtva robogok oda a köpenyemért és magamra kapva teszek némi pénzt a pultra, hogy kifizessem a fogyasztásom, majd úgy lépek vissza Deadpoolhoz és a feszes ruhás cica babához.*

- Nos indulhatunk vagy még szándékotokban állt itt szobrozni? *kérdezek rá, mivel már igen csak mehetnékem van.*

*Meghallgatja a lány szavait, aki úgy tűnik sokkalta kiborul a férfi "díszgömb" megjegyzésén. Megérti egyrészt, habár ezt inkább vehetné amolyan...bóknak. Megdönti kicsit a fejét, s élénk szemeivel hosszan néz a lányra. Jelenleg látásából kitaszítja a férfit.*
- Ne vedd túlzottan fel. Férfi, indulj ki elsődlegesen ebből, a többit csak építsd szép lassan hozzá.
*Fonja egyik kezét a derekára mialatt féloldalára helyezi a súlyt s úgy néz végig a termen.*
- Láthatod ha körbe nézel ,hogy ez az általános dolog ott van mindenhol. A teremben a kezemen megtudnám számolni ,mennyinek van egyáltalán olyan számú intelligencia hányadosa ,hogy azt mond, érdemes vele foglalkozni.
*Azzal vissza pillantott a lányra. Magabiztosnak tűnt abban amit mondott. Ez látszott a megjelenésén, a magatartásán, a szemein és a mosolyán is. Nem csak a mondataiban, de önmagában is biztos volt. Lassan emelte vissza tekintetét vissza a férfira.*
- Nem, feltehetőleg nem.

*Halkan sóhajtott fel a férfi válaszán, s ismételten megigazgatta világos haját.*
- Miért kell ,hogy megmondjam ? Próbálj cselekedni, legyen értelme annak ,hogy rád figyeljek.

*Hirtelen pillant vissza a lányra. Szavaira egy pillanatra elhúzza a száját. Hát tényleg nem hallott ő róla ? Szomorú..még megérti ,hogy jónak nem..mert azoknak kevésbé van nagy híre, de hogy egy hírhedt tolvajt nem ismerni.....Felvonta egyik szemöldökét.*
- Nem egészen. Az a nő egész ruhatárában bőrt vagy latexot hord. Én a Fekete macska vagyok. A lejelents meg egyszerű...de nem biztos ,hogy itt kellene ennyi fűl hallatán megbeszélnünk. Mi lenne ha kicsit, tovább mennénk ?
*A férfira pillantott buján ,majd egy hasonló mosolyt engedett meg.*
- Azt a szintet még nem érted el.
*Azzal kicsit rácsapott, egy gyengét a fejét s elindult kifele. Úgy pillantott még vissza.*
- Akkor..jöttök?

Dohány, olcsó szivar, sör és izzadtság szag... 
Pont mint ennek a kocsmának.
Lehet, hogy valójában ő a kocsmák lelke, aki szabadon szárnyal az országúton.

Tessék, most felhúztad. Hülye ötleteid vannak...
De ugrálnak, ahogy beszél...
Akkor ne tedd ki őket, ha nem akarod, hogy megbámulják... * Megvakarja a tarkóját, rájön, hogy ezt nem kellett volna mondania. * Mármint... nem mintha így nem lenne dekoratív, de... na! Ha kint van, megnézzük. Naná, hogy megnézzük! * Közli nagy lendülettel. * 
Marha...
Most overallt fog hordani mellettünk.

* Habár nehezen fogja vissza magát, hogy ne kotyogjon a nők beszélgetése közbe, mégis sikerül. * Remélem a következő téma nem a hüvelygomba lesz. Nem hoztam popcornt, hogy hallgassalak titeket. Habár egy romantikus összeborulás ettől függetlenül még jöhet.
Azt hiszem, megmart egy kígyóóó...
Csendet.

Még nem értem el... MÉG? * A "még" szót mind a két hang egyszerre mondja a fejében. *
Ezek szerint van nála esélyünk...
A nap végére mi leszünk a kedvencei.

Ohohohoho, hölgyeim! Nem sétálunk ki egyszerűen az ajtón. * Belép a két nő közé, átkarolja a Fekete Macska vállát, megnyomja az övcsatjába épített gombot, majd a másik karjával Eyleet húzza közelebb. Néhány másodperccel később egy halk pukkanás kíséretében eltűnik, rá 10-15 másodpercre ismét felbukkan. * Rossz beállítás. ELŐREEE! * Kurjantja, majd megismétli a műveletet és most már a két hölgyeménnyel együtt válik köddé. *

* Kint bukkannak fel, néhány mérföldnyire a kocsmától egy jóval kihaltabb terepen. * Első állomás. Kérjük utasainkat, hogy rendezetten hagyják el a járművet és maguk után ne hagyjanak szemetet. A megértésüket köszönjük. * Közli gépies hangon. Nem engedi el a csajokat, túl kényelmesen áll így. * Na, Cicus, az X-es kölykökre gondoltál a jelentésnél?

*Hallgatom amit a hozzánk csatlakozott nő mond és kicsit elgondolkodom rajta.*

- Igen igazad van. *Mondom felsóhajtva, majd én is körbe nézek, de csak elhúzom a számat. Hallgatom a beszélgetésüket és mikor újra rám pillant a fekete macska Nem engedek keresztbe font karjaimból és mély levegőt véve rázom meg a fejem.*

- Bocsánat, de szerintem te is épp bőrt vagy latexot viselsz egy kis szőrmével. *Mondom, és felhúzom a szemöldökömet. Nem mindent értek és nem tudom hirtelen mibe keveredtem bele. Amikor a monstrum magához ránt nem értem mi baja, majd eltűnik.*

- Lelépett? *Kérdezem, de meg is jelenik és ismét magához von vállamnál fogva és mikor feltűnnek kint vannak a hidegbe az én kabátom meg a kocsmában maradt. Hirtelen csap meg a hideg és vacogni kezdek Deadpol karja alatt.*

- Hideg van! *Kiáltok fel és a hideg elől védelemért szorosan bújok oda a monstrumhoz.*

- A... a... a.. kabátom ott maradt. *Jelentem ki és érezhetően vacogok az újatlan fűzőmben szorosan Deadpoolhoz bújva, hogy ne fázzak.*

- Ez így nagyon nem lesz jó. *Vacogom a szavakat.*

* Nem nézett végig magán ,mert nagyon jól tudta ,hogy mit viselt, de a mosolya kisebbé vált.*
- Nem teljesen.
*Jegyezte meg a ruházata folytán ,majd inkább egy kis sóhajjal nézet a közöttük megjelenő férfira.Épp csak egy kicsit emelte rá pillantását.*
- Undorító egy dolog amit te felhoztál. Habár természetes de nem való beszélgetésbe, főleg ami nem csak négyszemközt zajlik.
*Azzal ellépet onnan.*

*Amint eltűnnek ,majd megjelennek ,majd ismét eltűnnek, immáron kint a hidegben, hirtelen néz körül. Volt valami amit nem tudott eddig a férfiról. Hát az ez volt. Lassan pillantott rá.*
- Ott maradt a motorom......
*Mondta ,majd kicsit felsóhajtott s elővéve a telefonját ,mintha írt volna valamit, majd megnézett valamit ugyan abban a pillanatban. Észrevette ,hogy a másik lány vacog. Tényleg hideg volt, de szerencsére felkészült egy kicsit....... nem fázott annyira MÉG. Vissza kellene mennie a motorjához a kabátjáért.*
- Ha mondtad volna ,hogy teleportálunk akkor elvitetem a motorom.
*Nézett végül vissza a férfira s eltette a telefonját. Majd a lány felé bökött.*
- Meg fog fagyni mielőtt végig csinálhatnánk a küldetést, mi lenne ha vissza teleportálnál a kocsma elé, elhoznád a motoron hagyott kabátom......meg a lányét is mielőtt a hidegben megfagy a kezeid között.

- Igen az is. Az új szabályzat szerint minden hőst szeretnének egy adatbázisban kezelni...természetesen ez a mienk...nem pedig a kormányé.
*Vonta fel a fejét.*
- Te is benne vagy...láttalak benne.
*Engedett meg egy csábos mosolyt.*
- A kisasszonynak is be kell kerülnie...mint jövendőbeli x kölyöknek.

* Érzi, hogy Eylee bújik hozzá, ami miatt felcsillan a szeme. Csak akkor jön rá az igazi okra, amikor a nő vacogva megszólal. *
Pedig olyan lelkes volt... megölelt minket.
Mert kopogósra fagy.
Nah, legközelebb megkérdezzük őket... Ezek a nők. * Mondja ki hangosan. * Ne féljetek, mert a hős Deadpool máris érkezik! * Miközben ezt mondja, elengedi őket, hősi pózba vágja magát, éppen csak a lobogó köpenye hiányzik. Egyik pillanatról a másikra eltűnik egy pukkanás kíséretében. Csak jó néhány perc múlva tér vissza, két kabát van nála, amit a hölgyemények felé nyújt. *

Megjötteeeeeem!
Tattararaaaaaaaaah!
Legközelebb előre kellene gondolkoznunk...
De hősök lettünk!
Csak megjavítottunk valamit, amit elbaltáztunk.

Most lesz egy kis időnk összemelegedni... úgy tűnik egy-két óráig nem megyünk sehova. Legalábbis nem messzire. * Az öv egy halk pittyenést hallat, ami jelzi, hogy éppen lemerült és eltart majd egy darabig, amíg elég energia gyűlik össze egy következő utazásra édes hármasban. * Szóval benne vagyok az adatbázisban? Milyen fotó van rólam? Tudom-tudom! A sombreros! Nem a fürdőrucis, annak senki sem tud ellenállni! 
Olyan izgiiiiii, híresek vagyunk!
Várjunk csak...
Nézegetted a lapomat? Benne volt az a fejezet, amikor megmentettem a világot? És amikor kicseréltem az égőt a sufniban, meg a fán ragadt macska...? * Majd megkomolyodik és oldalra biccenti a fejét. * Remélem nem említenek egy lapon a sok-sok x-essel. Én legalább triplát érek belőle.
XXX...
Zseniális poén!

* Eddig sok dolgom volt ,,persze most is van Nick Fyuri pár meg bízást akasztott rám. Elég sok városban voltam ,de nem találtam a listán szereplőket. Még is minek neki Deathpool ...én elég lennék a küldetéshez ,de neeeem. Éppen a felhő karcolokba engedtem hálóimat amikor pár egyénre lettem figyelmes. Egy vilany pózára ültem s egy kis hógolyot össze gyurva Deathpool fehéhez suhintottam.*
- Pókember lő és gooool.,vagy Deathpool? 
* Elnevettem magam s körbe néztem a társaságon majd integettem*

*A hidegben már a szám kezd el kékülni. Hideg van, nagyon hideg és rajtam pedig semmi meleg mind addig, míg Deadpool ismét eltűnik és még a jó kis szél árnyékom is eltűnik.*

- Megfagyooook * Mormolom a fogaim között vacogva. Mire végig mondom azonban meg jön a kabátommal és elvéve tőle bújok bele. Szorosan húzom össze magamra és hálásan nézek fel rá.*

- Köszönöm. *Mondom még remegő hanggal és bújnék újra oda mikor egy hógolyó landol a piros maszkon. Ahogy nézem hirtelen csak pislogni tudok, majd felkacagok egy pillanatra és a szám elé kapom a kezem.*

- Bocsánat. *kuncogom és leseprem a fejéről a havat ami még ott maradt.* -De kevésbé fázom már. *mondom és a dobás irányába nézve látok egy újabb jövevényt maszkban.*

- De jó maszkos bohócok felvonulása van ma? *Kérdem felvonva a szemöldököm, majd újra a kétajtós szekrényre nézek.* -Szerintem jobb ha én inkább elköszönök és folytatom a kutatásom. *Mondom ránézve és elmosolyodom kedvesen.*

*A pók hasonmás arca egy pillanatra mindent elárul, főleg amikor vére leesik neki a dolog. Szórakozottan figyeli a változásokat amit produkálnak, persze azért nem mutatja ennyire ki. Még nem jött el annak az ideje. A kijelentésre felfigyel, majd arra is ahogyan eltűnik. Halkan sóhajt.*
- Mondhatsz neki bármit, nem az a fajta pasas aki túlzottan magára venné. Még ha gúnyosan is jegyeznél meg valamit, szerintem azonnal félre értené és az ellentettjét szűrné le.
*Nem is kellet ,hogy jobban belemerüljön mert az önkényesen kikiáltott hős visszatért.*

- Remek... mi lenne akkor ha mégis megpróbálkoznánk valamilyen más eszközzel tovább menni? Hogy őszinte legyek, most nincs kedvem itt 1-2 órát ácsorogni a hidegben.
*Mérte fel a férfi karjait.*
- Még a kedves ajánlat miatt sem.

- Ha nem akartam volna is látnom kellett... szóval ezt ne vedd amolyan bóknak.
*Mosolyodott el a férfi felé hosszan s titokzatosan, azzal megrázta a fejét. Legszívesebben a szemeit is megforgatta volna.*
- Hm... most hogy mondod, a sombreros nagyon is rémlik. Igen..talán az...
*Vonta fel a szemeit az ég felé ,mialatt kitámasztotta kecsesen az ujjaival az állát, s úgy gondolkodott el ezen az egészen. Igazából nem adott neki nagy jelentőséget... nem is figyelte milyen kép volt. Mivel nem ért sokat. Még. *

*Az ismerős hangra felkapta a fejét. A megjelent illetve annak megjelenésének formája elégé meglepte. Ez egy pillanatra  ki is ült az arcára, majd karjába fonta a kezeit. Úgy emelte vissza pillantását végül az először találkozott vörös-feketére.*
- Nocsak... most ki is a valódi?
*Szemszögét gyakran váltotta egyikről a másikra-.*

*Nem szól közbe ,de hosszan nézi, ahogyan a lány el akar menni. Kellenek neki az adatai..nem mehet csak úgy el.*

* A dicsőség aurája fokozatosan olvad le Deadpoolról, köszönhetően a két nő megjegyzéseinek. Lassít a léptein, megáll, és nagy könnyes szemekkel néz rájuk. Egy apró szellő felkeveri a havat körülötte, és valahonnan mintha sanyarú hegedűszót sodorna a levegő feléjük. Kifejezetten szánalmas látványt nyújt az összetört szív, amelyet rendületlenül követ a belső párbeszéd is. *

Ezzel nem fogjuk őket meghatni...
A nők mindig buknak azokra a srácokra, akik meg merik mutatni a gyengédebbik oldalukat is!
És mikor is jött be nekünk legutóbb ez a taktika?
Lássuk csak... amikor az a bikinis maca a medencés bulin-
Azt álmodtuk.
Oh... akkor... azt hiszem, soha. DE! Ez nem jelenti azt, hogy most nem fog működni.
Felénk sem néznek...
Az nem jelenti azt, hogy teljesen halva született az ötlet... még egy kicsit... még egy kicsiiiiiit... * Biztatja magát hangosan, mert kezd ellenállhatatlanná válni a késztetés arra, hogy végre pislogjon. *

Kifagy a szemgolyónk...

* Ennek a mutatványnak köszönhető, hogy nem figyel fel a hógolyóra, ami tökéletes szögből találja fejen. *
Szép lövés!
Ez a mi fejünk volt...

Bummm! Eltaláltak! Lőtt seb! * Mondja, miközben lassított felvételben vetődik el a hóban. A mozdulata fittyet hány a gravitációnak, de szinte a Mátrixba illik. *
Hmm, ismerjük ezt az alakot, ez...
Lady Gaga?
A Paukembör. * Eközben már felállt a hóból és egy régi kerítés oszlopát támasztja, mint egy paraszt az ásó nyelét. * Engedd meg, hogy viszonozzam ezt a kedves gesztust! * Gyúr egy hógolyót, amit feldob és a karóval üti el egyenesen vissza az ismerős maszkos felé. Rajzfilmbe illő mozdulattal emeli ki a hátsóját, miközben a kezével a szemei felett árnyékol. * Hölgyeim és uraim, remek ütést láthattak a Jenkik sztárjátékosától, Deadpooltól! * Gondolatban már gyűlnek köré a visító fangirlök, miközben a nevét kántálják... ekkor hasít a tudatába a jeges tény.*

El akarsz hagyni? Miért teszed ezt velem, Esmeralda?! Hát nem én vagyok az egyetlen az életedben? * Borul térdre tőle nem messze, mintha éppen egy szappanoperában lenne. * Mindig is szerettelek... * Talpra szökken. * De ha feltétlenül le akarsz lépni, akkor itt kimész egyenesen a bekötőútra, fogsz egy stoppot, amit nem lesz nehéz a... domborulatokkal és menj egyenesen New York államba, Westchester megye, Salem Center, Graymalkin Lane 1407-be. Üdvözlöm a kis bundást... persze miután jégszobrot faragtam abból a pókból.

* Értetlenül nézte a társaságot ,hiszen nem érti ,hogy is kerültek ide s mi is történhetet. Az egyik hölgyeményt felismerte maszkja alatt kínos mosoly ábrázolodott ki ,de ezt senki se látta. Érzékélte a felé száguldó hó golyót amit Deadpool felé irányuló viszonzás képpen küldte, s kicsit le ereszkedett a hálójáról ,hogy ne találja el.*
- Látom a bogyódatg még mindig nem szeded ..,de hát igy szeretitek
*Vonta ki magát a szeretet szó ki nyilvánulásából ,majd rájuk nézet. Nem ereszkedett le hiszen azért igy is fázott nem még hóba lépjen.*
- Kereslek titeket a Shield nevében ..de látom más gondokkal is küzdőtök ,de mit kerestek itt?
*Peter utálja a havat s minden hideget ,dehát a küldetés az küldetés a hősök erre hivatottak s a listán két ember meg van s saját mág számba véve már hárman vannak s akár az is lehet ,de látja nagyok agondok  ,tehát inkább segit nekik s utána majd a többit elintézi Nick Fury csak nem durcizik be.*
-Na szóval..

*Nagyot sóhajtva rázom meg az egész közjátékon a fejét és meg is fogva a homlokát dörzsölgeti meg. A hirtelen megnyilvánulás és térdre borulásra kapja fel a fejét és Deadpoolra pillant pislogva.*

- Ahm nálad minden rendben van legbelül? *Kérdi és amikor fel áll és elmondja a címet megjegyzi és elmosolyodva néz a szemeibe. Vagyis ahol lennie kell.*

- Köszönöm Deadpool. *Mondja és lábujj hegyre állva vállaiba kapaszkodva a maszkra ezáltal az arcára ad egy puszit és talpára állva néz a fekete macskára.*

- Örülök, hogy találkoztunk. Kitartást hölgyem. *Mondom majd a másik maszkosra nézek aki fejjel lefelé lóg jelenleg az egyik póznáról.*

- Nah látjátok én ide nem is kellek, szóval a viszont látásra! *Mondom intve és megfordulva indulok el a hallottak alapján az úton. A domborulataira való megjegyzés volt direkt nem vette fel. Határozottan indult meg az úton és a kapucniját is a fejére borítja.*

*Deadpool közjátékát észre sem veszi ,mert elmerül a gondolataiban, na meg azzal ,hogy a lány el kívánkozik menni. Már észrevette az ismerőst, amikor az előbbi férfi, filmeket megszégyenítve játssza el a súlyos sérültet, vagy éppen a halálát. Rápillant a másik lányra, hátha éppen egyre gondolnak...
Úgy tűnik ez igaz is,  mivel a sikeres Oscar fejében most azonnal egy történet váltás következett be.....
Nem kívánkozik nagyon most megszólalni... majd megkeresi. A pókember felé pillantott, hallotta annak kérdését, amire felvonta a szemöldökét. Testsúlyát egyik oldalára helyezte, így kibillentve a csípőjét kicsit s derekára fonta jobb karját.*
- A shield ? Mégis minek? Nem mellesleg, én is egy munka miatt vagyok itt, és azt hiszem Deadpool barátunk is.
*Tekintett a még mindig siránkozó pasas felé.*
- Fura egy fazon...
*Jegyezte meg csendesebben s biccentett  a lány után. Kitartás... arra szüksége is lesz.
Ugyan olyan távolságra állt meg a két férfitól.*

- Akkor... most csatlakozol hozzánk, vagy mi?
*Pillantott a maszkosra. Tudta jól ki van alatta... volt egy pár emlékük egymással, persze a vége nem éppen a legjobb lett. De hát...ez van. Az izgalmat felváltotta a büszkeségének megsértése, aminek okozata egy fajta vörös volt.
Felvonta a fejét kicsit, világos pillantásával felmérte a környezetet.*
- Mit akar a Shield tölünk?

Bogyók? * Erre felkapja a fejét, majd maszkkal együtt szélesen elmosolyodik. A vigyora leginkább a szemei alakjáról, illevet a maszk apróbb redőiból látszik. * A Smarties-ra gondolsz, mert azt szeretjük!
Bizonyára féltékeny, mert mi két csajjal voltunk együtt, míg ő Furyt hallgatta és egy hálón csüngött!
Szerintem nem egészen erre gondolt...

* Megáll, megtámasztja az állát, úgy kezdi méregetni elmélyülten a Pókembert. A gondolkozás mellé még hümmög is párat, percek telnek el így, mire végül megszólal. * Lássuk csak... Te vagy a Pókember, igaz? Igaz. És azért vagy Pókember, mert tudsz hálót szőni meg minden... Szoktál legyeket is fogni vele? * Teszi fel a kérdést, amit egy újabb követ a teljes értetlenséggel és kíváncsisággal egybekötve. * A pókok általában nem a csápjaikból szövik a hálót... hanem...
A seggükkel!
Akkor hogy lehet, hogy te mégis a kezeiddel? Vagy máshonnan jön, csak felkúszik?

* Csak ezek után ér el a következő info hozzá, amit a fejében lévő hangok is ismételnek kánonban. * A SHIELD?
Népszerűek vagyunk, mint a zacskós kenyér!
Vagy népszerűbbek... csak a kenyér rajongók meg ne hallják. Elvesztenénk a táborunkat.
De sátortáborunk még lehet!
Hülyékkel vagyok körülvéve...

Mit akar tőlünk a SHIELD? Nem vagyunk éppen... puszipajtások. Habár Fury finom cukorkákat rejteget a kabátja belső zsebében. * Gondol vissza az ínycsiklandó édességre. *
Az elkobzott speed volt...
De málnaízű!

* Ekkor lép oda hozzá a nő, és megkapja a puszit. Vidáman felkuncog, még a maszk is belepirul. * Hát tényleg szeret minket! Sok sikert!
Bon Voyage!
Már most hiányzik...
Még le sem lépett, ne picsogj.

* A Feketemacska megjegyzése eszébe juttatja ismét a SHIELD-et. * Fontos küldetésen vagyok...
Ami egy rakás pénzzel jár!
Szóval húzz egy sorszámot, és majd szólítunk! * Közli dallamosan. * Dr. Deadpool csak később rendel!